Bejegyzések, a következő címkével: csipkebogyo

Csipkebokorvessző

Már gyerekkoromban is szerettem a csipketeát. Gondolom azért, mert mérhetetlenül pikáns. Savanykásan fanyar és édes egyben. Magát a csipkebogyót is szerettem eszegetni az őszi és téli kirándulásokon.

Van is egy régi emlékem, amikor családostul, szomszédostul a Hármas Határ Hegyen – HHH – kirándultunk egyik télen. Piros steppelt kabátom volt, nagyon szerettem 🙂 Kitaláltuk, hogy szedünk csipkebogyót, de a legszebbek persze mindig a bokrok közepén rejtőznek. Gumipókkal húztuk szét a bokrokat és én bújtam be középre. Naná, hogy rámcsukódtak az ágak! 🙂 Ma már csak vigyorgok rajta, de akkor a tüskés ágak fogsága korántsem tűnt viccesnek. Elég nehezen szabadítottak ki. A kabátom meg csupa apró kis lyuk lett, ahogy a bokor ragaszkodott hozzám 🙂

De az ott szedett bogyókra rém büszke voltam. Megszárítgattam, megdaráltam őket és dupla szűrüpapíron keresztül forráztam le teának. Egész télre jutott belőle.

Manapság felcsillan a szemem, amikor meglátom a boltban az egyik kedvenc keverékemet: csipke és hibiszkuszvirág tea. Ilyen teával leptem meg magam egy délután. Az íze savanykás és édes, csak azt a nagyon pici fanyarságot hiányolom belőle, ami gyerekkorom óta az emlékeimben él. De megérte.

csipke és hibiszkuszvirág tea