Cseresznye még

Kefíres cseresznyés süti – cukormetes

Hozzávalók és elkészítés:

1 doboz kaukázusi kefír, 1/2 doboz sima és 1/2 doboz rétes liszt,
1 sütőpor, hangyányi só, 2 tojás. Na most itt jönne, hogy 1 doboz cukor és 1 doboz
olaj, de én ezekből sosem rakok bele annyit, csak szemre valamennyit.
Kb. a felét. És cukor helyett inkább glukonont használok. Amikor géppel
összedolgozom, akkor meg szoktam nyalni, hogy elég édes-e a tészta.
Reszelek bele citromhéját is
. Kóstolás után egy vajazott, lisztezett tepsibe öntöm. A tetejére a
vaníliás cukorral és csipet rétesliszttel összeforgatott cserkókat
szórom. Jó sokat Aztán közepes tűznél megsütöm. Porcukorral meghintem és kész.

Cseresznyeéréskor

 

Cseresznyeéréskor mit is csinál az ember? Kerti partira megy és felmászik a cseresznyefára. Szed egy vödör cseresznyét. Teletömi a pocakját. Hazaviszi, megtisztítja, kimagozza. Aztán elmélkedik, hogy mit is? Mit is? Mert a cseri legjobb frissen, ropogósan. 

Joghurtos cseresznyetorta – cukormentes 

 

Hozzávalók:
Tészta: 10 dkg rétesliszt, 10 dkg sima liszt, 3 babapiskóta ledaráva vagy reszelve, 8 dkg margarin, 1 tojás fehérje, 1 sütőpor, 2 ek. glukonon.
Krém: 2 kis pohár natúr joghurt, 3 ek. glukonon, 1 citromhéja , 1 cs. tejszínhabpor felverve a 1 1/2 dl tejjel, 1 tojás sárgája, 1 cs. zselatin fix.
Töltelék: friss, magozott cseresznye, ropogós fajta

Elkészítése:

A tésztához valókat morzsoljuk, majd dolgozzuk össze, lazán nyújtsuk ki és egy vajazott, lisztezett gyümölcstorta formába nyomkodjuk bele. Legyen pereme is. Közepesen meleg sütőben kb. 10-15 perc alatt megsül. Nem kell sziklakeményre sütni úgy nem jó. Csak szép világosra.
A joghurtot elkeverjük a tojássárgájával, a zselatin fix-szel és a glukononnal. Kislábosban felmelengetjük, majd ha szobahőmérsékletűre hűlt, akkor hozzáadjuk a tejszínhabot. Úgy kell időzíteni, hogy a tészta már langyos legyen, mikor a krémet összellítjuk.
A tésztára halmozunk jó sok cseresznyét és ráöntjük-simítjuk a joghurtos, habos krémet. Hűtőben hagyjuk megdermedni.
Nagyon finom és dekoratív süti. És talán nem a hagyományos zselés látvány

 

Teamánia

 

Túl vagyunk a nehezén, már élvezem a szépet. Megtörténtek az apró igazítások is.

Mindig jól esik valamilyen teát inni.  Ma a tegnap este óta áztatott – és tényleg, mert hideg vízbe kell áztatni – csipketeát iszogattam. A csalafintaság annyi volt, hogy szedtem egy szál levendulavirágot az erkélyen és beletettem a kancsóba. Majd a pohárba 😉  Hozzáadtam egy kis jeget és mmmm…. isteni íze van. Részemről nem kell bele semmi ízesítő, de Apának citrommal és édesítővel ízlett.

csipketea levendulával

Süllők garnélás gombaszósszal

Úgy illene, hogy ne másolgassak ide a régebbi blogomból, de akkor minden receptet újra kellene írnom. Uhh.. na ezen még elmélkedem. Mármint, hogy elég szorgalmas, lelkes és kitartó vagyok-e, vagy csak simán lusta dög 🙂

Valahogy úgy érzem, a dögség most közelebb áll hozzám :))

 

Egyik este a Tiszából pecázott sücit és balint filéztem ki. Abból készült ez az étel, amihez enyhe ihletet loptam egy főzős műsorból.

Süllők garnélás gombaszósszal

Kifiléztem őket, aztán a balint jó sűrűn, kb. 2 mm-enként beirdaltam. Nem sok szálka maradt egyben Besóztam őket és pár percig hagytam pihenni.
A gombaszószhoz egy üveges, olívás-fűszeres garnélakonzervet vásároltam. Ennek az olajában pároltam meg egy kicsike hagymácskát, amit apróra vágtam. Aztán kb. 100 gramm kutyasovány baconkockát raktam bele. Ezuttán jött a mosott, szeletelt barna csiperke. Majd a rákocskák, a végén pedig 250 ml tejszín. Pici só és enyhe bors, meg egy hangyányi granulált fokhagyma. Kész is volt.
Eközben spagettit főztem, leszűrtem. Serpenyőben vajjal kevert olíván megsült a halacska is. Minden szinte egyszerre lett kész és már tálalhattam is.
Nagyon fincsi lett és a krewetky nem rontotta el a gombát. Sőt! A barna csiperke nagyonis illett mellé süllő garnélás gombaszósszal

Rakottas

Sokféle rakott ételt ismerek, de úgy igazán csak pár olyan van, ami megdobogtatja a… A mit is? Mert azért szívdobogást nem kapok tőlük, az hülyeség. 🙂 De van amire úgy gondolok, hogy hűha! de finom!

Ezeket a rakottakat viszont úgy szeretem, ahogy ,,örököltem” Anyutól, Mamától. Semmi kísérletezgetés, semmi hókusz-pókusz. Csak úgy, hagyományosan és kész.

Ilyen pl. a Rakott karfiol is.

Hozzávalók: karfiol ízlés szerinti mennyiségben, só, zsemlemorzsa, olívaolaj, tejföl, fokhagyma.

Elkészítése: Igazán nem bonyolult művelet. A karfiolvirágot megtisztítjuk a leveleitől, sós vízben feltesszük főni. Annyira főzzük csak meg, hogy már puha legyen, de ne essen szét. Maradjon tartása 🙂 Közben a mennyiséghez mérten olíván pirítsunk morzsát szép csinosra, de ne égettre. Sok tejföllel dolgozzunk, amit kis sóval, és fokhagymával, 1-2 ek. olívaolajjal keverjünk simára.

Rétegezés: ha a megfőtt karfiolt lecsepegtettük, óvatosan rázzuk szét rózsáira. Szépen rendezzük egy – részemről mindig üveg – sütőedénybe, aminek az aljára egy kis pirított morzsát szórtunk. A tetejét szórjuk meg szintén morzsával, majd bőségesen locsoljuk meg a tejföllel. Ha sok a karfiol, akkor rétegezzük, de felülre mindig tejföl és ízlésesen szórt morzsa kerüljön. Forró sütőbe toljuk be 10-15 percre és kész.

Semmi extra, de hidegen is imádom, melegen is imádom, másnaposan is imádom. Ha sok tejföllel csináljuk, akkor nem lesz száraz. 🙂

 

Apa az összes olyan ételt, amiben nincs hűs, egyszerű gyűjtőszóval -nek hívja. Nem is tudom, tudja-e, hogy a karfiol a növény virágja? De utálja és ezen nincs marakodás, mind az enyim :)))

Előkészületek


Úgy történt, hogy már van máshol blogom és szeretem is, de… Itt olvastam olyan blogokat, amik tetszettek, hát gondoltam nosza! Csak megnézem, mi újság van erre?

Persze mint nőt, elcsábítanak a szép és igényes felületek. Szeretem a szépet, mit tagadjam? Most, hogy benéztem, már látom, hogy mennyi dolog lesz egy saját arculat kialakításával. De lelkesedésem még töretlen .

Szóval anno domini vala egy sugallat, amit most követve idemerészkedem és próbálkozom. A többit meglátjuk 🙂

Be is fogtam ma Apát, hogy segítsen. Gyakorlatilag ő csinálta az egészet, de az én elképzelésemmel és instrukcióimmal. Végül is közös munkánk gyümölcsébe azonnal beleszerettem. Olyan igazán Miss-es lett, amilyenre gondoltam 🙂