Havi Archívum: február 2015

Juhtúrós körözött

 Nálunk nagy hagyománya van ennek a finom, pikáns körözöttnek. Régen még vajjal készült otthon, sima vöröshagymával és amikor a hűtőből kivettük, morzsalékos volt, szinte rá kellett tapasztani a kenyérre. Mára finomítottam ezen és icipicit másképp csinálom. Szerintem extravagáns, mert az eredeti recepthez képest sok mindent elbír: pl. színeket 🙂 Kiválóan alkalmas arra, hogy egy kicsit mást egyen a párunk, ne mindig sonkát, ráadásul így extra vitamint is beleszuszakolhatunk a tiltakozó pasiba 🙂

Juhtúrós körözött - lilahagymával és petrezselyemmel

Juhtúrós körözött – lilahagymával és petrezselyemmel

Juhtúrós körözött

Ez kell hozzá: 125 g juhtúró, 250 g natúr tejszínes vajkrém, 1 kisebb fej lilahagyma, esetleg 10 cm póréhagyma, vagy 3-4 szál újhagyma, vagy egy adag snidling és 1 g. zúzott fokhagyma, petrezselyem, de van, hogy csak a szára 🙂

Így készül: a legjobb, ha szobahőmérsékletű a juhtúró és a vajkrém is, amit villával jó alaposan elkeverünk, szinte habos-krémesre. A tetszőleges hagymát apróra vágjuk és hozzáadjuk a krémhez. Én nagyon szeretem a petrezselyem szárát, ezért sokszor csak azt vágom apróra, mint a snidlinget és szórom bele. De a levelét is bele lehet aprítani. Egyet nem szabad: megsózni! Azt szigorúan tilos, mert a juhtúró mindig nagyon sós.
Friss kenyéren nincs párja, de pirítóson is kiváló 🙂

Tavasz jön, kell a vitamin és a petrusból sosem elég! :)

Tavasz jön, kell a vitamin és a petrusból sosem elég! 🙂

Reggelire kiváló friss kenyérrel, de pirítóssal is nagyon fincsi :)

Reggelire kiváló friss kenyérrel, de pirítóssal is nagyon fincsi 🙂

Túrós-hagymás lepény

 

Hétköznap, ha nincs kedvem főtt ételhez és van pici időm, akkor kutyázás előtt 10 perc alatt csinálok egy kelt tésztát. Visszaszoktam a friss élesztőre, és sokkal könnyebb vele az élet, mint a szárítottal. Ráadásul simán el van a hűtőben 2-3 hétig is, de tartok a fagyiban is belőle, mert ha jól tervezek, akkor előző nap felteszem a hűtőbe és máris használható, amint kiengedett. Valahogy nem halnak meg a kis gombák és vidáman teszik a dolgukat, amint egy kis melegséghez jutnak. 🙂

Az alja ropogós, a közepe puha, a teteje illatos a sajttól :)

Az alja ropogós, a közepe puha, a teteje illatos a sajttól 🙂

Túrós-hagymás lepény

Ez kell hozzá:
Lepény: 500 g liszt, 1 tk. só, 1/2 kocka élesztő, 150 ml joghurt, 100 ml meleg víz.
Feltét: 500 g túró, 200 ml fokhagymás tejföl, 1/2 szál póréhagyma, 200 g baconkocka, reszelt sajt ízlés szerint.

Így készül: a tésztához a lisztet a sóval átszitálom és elmorzsolom benne az élesztőt. A joghurttal és a meleg vízzel eldolgozom és ruganyos kis gombócot formálok belőle. 30-40 percre zárt helyen – nálam mikró, vagy az egyik szekrényfiók, esetleg sütő – magára hagyom, hogy megkeljen. Ha megkelt, kézzel belenyújtogatom a tepsibe és pici olívaolajjal megkenegetem.
A túrót a fokhagymás tejföllel elkeverem, sózom, rápötyögtetem a lepénykére. A karikára vágott pórét és a kockázott bacont elosztom rajta. Reszelt sajttal bőven megszórom. 200°C-os sütőben kb. 20 perc alatt megsütöm.

ropogós a széle... mmmm :D

ropogós a széle… mmmm 😀

Igazából bármit tehetünk ilyen lepényre, olyan, mint a pizza: minden maradék felhasználható hozzá és kifejezetten jót tesz neki, ha többféle maradék sajtunk van, amit ráreszelhetünk a tetejére.

Szilveszteri rozmaringos, ropogós malac

 

Kissé el vagyok maradva, mintegy másfél hónappal 🙂 De ami késik, az nem múlik. Először is úgy kezdeném, hogy keressük fel kedvenc hentesünket és bízzuk rá magunkat. Most már nekem is van kedvenc hentesem, akinél még szilveszter előtt olyan csuda szép, mondhatni csudálatos bőrös malachusit kaptam, hogy már nyersen is szerelem volt.

Sült malachusi ropogós bőre :) nyammmm

Sült malachusi ropogós bőre 🙂 nyammmm

Nem is írok most receptet, mert semmi extrát nem is csináltam vele, mint sniccerrel bevagdostam a bőrét és jól megsóztam. A husit sóztam-fokhagymáztam-borsoztam, néhány rozmaringlevelet szórtam rá és alá, de semmit sem vittem túlzásba. Előbb letakarva megsütöttem, majd a bőrét ropogósra pirítottam. Tiszta betegek voltunk, de a ropogós bőr felvidított minket. Azt hiszem valami krumplit ettünk mellé köretnek és savanyút. Nem is kellett több, mert ez a malacka és a bőre… mmmmm…. mindent vitt! 😀

szinte hallom, ahogy ropog....

szinte hallom, ahogy ropog….

grrrrr..... imádommmm :D

grrrrr….. imádommmm 😀