Gorgonzolás-fügés tartelette – piszke után

 

Ó piszke! Imába foglalom a neved!
Napok óta ámulva nézegettem piszke remekét. Szinte a számban éreztem az ízét. Viszont csak ma jutottam el odáig, hogy update-eljem magunknak ezt a mesét. Sajnos már csak 4 fügém maradt, így a mutatósság kedvéért 4-6 cikkre vágtam a fügéket. Dióm már és még nincsen, így helyette a maradék gorgonzolát használtam el. Hozzáteszem, hogy mindenki úgy csinálja, ahogy neki jó, de piszke receptje az etalon! 🙂

duplán gorgonzolás és még fügés is és még sós tortácska is... mennyei már az illata is, amikor sül :)))

Gorgonzolás-fügés tartelette

Ez kell hozzá: 250 g gorgonzola cremo vagy dolce, 70 g liszt, 80 g mastermix, 100 g vaj, csipet só, 1 tojás sárgája, 4 füge, pár csepp balzsamecet esszencia.

Így készül: A gorgonzolából 150 g-ot, a vajat, a lisztet és mastermixet, a sót, az 1 tojás sárgáját késes géppel összedolgoztattam morzsásra. Ezután kézzel gömböccé formáztam és betettem a hűtőbe egy órára. Egy óra múlva 3-4 mm vastagra nyújtottam a tésztát, majd egy nagyobb pogiszaggatót (7 cm-es, mint piszkénél a méret) belenyomtam a tésztába. Rajta tartva egy nála kisebb poharat is belenyomta a közepébe, így helyes kis tálka-forma lett belőle. Levettem a pogiszaggatót, a tortácskát sütőpapírra tettem. 10 db lett ebből a mennyiségből. A 4-6 cikkecskére vágott fügéket elosztottam a tortácskákban. A maradék 100 g gorgonzolát pici kockákra vágva szépen elosztottam a fügék között. 180 °C-os sütőben halványra sütöttem. Egy-egy tartelettre balzsamecet esszenciát csepegtettem. Mennyei! Igaza van piszkének, langyosan a legfinomabb, és alig bírtam kivárni, hogy langyosra hűljenek. Fotózással és gyönyörködéssel ütöttem el az időt.

Tipp: a kimaradt tésztából kerek, mintás kekszeket sütöttem. (A mintákat egy kristály bonbonier aljával nyomtam bele, mind az összes 2 darabba :))) ) Ha nem lenne benne a tojás, még omlósabb lenne, mint egy igazi keksz. De megjegyzem, így is épp olyan, csak a tojástól picinykét felfújódik a tészta. Nagyon erősen gondolkodom rajta, hogy karácsonyra fognak ilyen kekszek készülni, a rozmaringos-parmezánosok mellé. Mmmm….

6 Comments

  1. BodzaBlog

    Küldi: EGO… • Ekkor: 2011. 10. 07. 17:45
    Szerintem jól járnál ha rendelhetnénk tőled, elsők között lennék:)
    (Úgy, hogy soha nem rendeltem kaját, tehát extra bóknak szántam!!)

    Reply
  2. BodzaBlog

    EGO 🙂 Annak is vettem, ha nem írod oda, akkor is. :)) Köszi, bár kicsit úgy érzem, ez most piszkét illeti. Még akkor is, ha nem teljesen ugyan olyan a tartelette, de az ötlét mégis csak az övé. 🙂 Remélem olvas még, és ezt ő is beszebeli. Ahhoz viszont, hogy ilyennel foglalkozzak, otthon kellene lennem, mert munka után ez már nem mindig menne. Ráadásul ha tudnád, hogy mennyit be lehet kapkodni ezekből…. hát nem győzném sütni :))) Langyosan a legfinomabb, szóval valami látványpékség-rendszerben tudnám elképzelni. Pl. előre legyártok vagy 30 tepsivel, lefagyasztom, aztán egy kirakatos kis bótban sütögetném és üveg mögül lehetne meglesni, majd megvenni. És akik megvennék, azoknak kötelező lenne ott megenni, méltatni és cuppogva nyalogatni az ujjaikat. :))))))))))• Ekkor: 2011. 10. 10. 8:06

    Reply
  3. BodzaBlog

    Küldi: EGO… • Ekkor: 2011. 10. 10. 16:43
    Oh, hisz tudod bármelyik kajához oda lehetett volna írni ezt:)
    Megjegyzem szinte soha nem eszem édességet, de pl. itt látok néha olyat, amit benyomnék edzés után:))))

    Reply
  4. BodzaBlog

    Én sem voltam régebben ennyire édes-szájú. Amióta update van, azóta felfedeztem az igazi ízeket, amiktől nem ragad össze az ember szája. A cukrászsütiket pl. nagyon szeretem, manapság már egyáltalán nem eszem őket, de régebben is csak hébe-hóba, mert mind túl édes nekem. Ez a ,,világ” viszont valahogy nekem való és talán mondhatom azt, hogy sok édességet most ,,újrafelfedezek” magunknak. Apácska sem evett régen ennyit és ennyi félét sem, de elmondása szerint élvezi. Mondjuk csak rá kell nézni, ha sütizik :)))) Amúgy meg annyit dicsérsz, hogy már belepirulok és ezt nem csak írom, hanem tényleg. Aztán jót vigyorgok magamon. Talán eljön az az idő, amikor kilépnek innen a mindenfélék és más úton is elindulnak. Egyenlőre még nem tudom ezt megvalósítani, de az álmoknak nem szabad határt szabni. Elvégre ha már légvárakat építünk, ne sajnáljuk a téglákat, nemde? :)))))))) Köszönöm EGO, már azt is, hogy vagy és persze minden mást is, amivel építő kritikát gyakorolsz felém. Ne szokj le róla :)• Ekkor: 2011. 10. 10. 17:37

    Reply
  5. BodzaBlog

    Küldi: EGO… • Ekkor: 2011. 10. 11. 17:10
    Kérlek…:)
    Vedd figyelembe, hogy:
    a., ritkán dícsérek (de tényleg, inkább kritizálok:)
    b., nem eszem semmi cukrosat kb.10 éve (de a tiedet megkívánom:)
    c., édességet (mondjuk,ami természetes édesítőt tartalmaz)is ritkán nyomatok
    TEHÁT: tőlem tényleg nagy dolog az,amit írok!Szóval pirulj csak;)

    Reply
  6. BodzaBlog

    Jót kacagtam :)))) és igenis, pirulok is. 10 éve? Istenem, ha én is már akkor komolyan vettem volna – főleg magamat – akkor talán el sem jutok a blogig. Imádok főzni, szeretek sütni, utálok pepecselni. De folyton izgatja a fantáziámat, hogy mi mindent tud még az ember cukor nélkül megcsinálni? Már az édesítőszerrel is sokszor csínján bánok, inkább a saját ízeket részesítem előnyben. Mostanában pl. totál rákattantam a szőlőre. Tudom, tudom, cukortartalma van rendesen, de azért nem zabálom magam vele tele. De pl. futás vagy bellezés előtt egy fél fürt nagyon jól tud esni.
    Szóval csodálom az önuralmad, az édességek terén. Én simán csak nem szerettem őket, mert szinte majdnem mind gejl (ezt így kell írni? lusta vagyok megnézni, most így marad)volt. Mindig is inkább a sós és sajtos dolgok iránt vonzódtam. Most is jobban vonz bármi, ami sós. Sosincs olyan késztetésem, hogy te jó ég, de megennék egy dobostorta-szeletet. Olyan van, hogy megennék pár szelet sajtot :))) Természetes édesítőre igyekszem én is teljesen átállni, de azért… szóval minden ami egészséges, az csillagászati áron kapható sajnos. Szóval pl. a napi 4 l teát, amit kettőnknek csinálok, azt pöttyel gyártom és rendes citromot facsarok bele. Belegondolva, én is már vagy 10 éve így csinálom. Tavaly hagytunk fel végleg a cukorral, de már előtte is kb. 1-2 kg fogyott csak évente nálunk. Így nem volt nagy lemondás. Most pedig, hogy a cukorból ilyen tömeghisztéria van, még jobban is jártunk, azt hiszem. :)) Na húzok PS-olni, mert dolog van 🙂
    • Ekkor: 2011. 10. 12. 20:55

    Reply

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.