Vaníliakrémes rózsák

 

Van kedvenc műsorom a paprikán, méghozzá az Édes nagyik című. Nagyon tetszik, ahogy az öreg és kevésbé öreg nagyik és nénik olyan sütiket sütnek, amiket ismerünk és szeretünk. Valahogy már a látvány is jó ízt ad nekik, de főleg az a mérhetetlen tudás, amit nem lehet leírni. Mert a sót látni kell, a kelt tésztát érezni. Imádom őket, aranyosak és ügyesek. Az én Balogh mamám is ilyen ügyes volt ám. Mai napig emlékszem, hogy az aranygaluskához hogyan forgattuk a tésztácskákat olvasztott vajba és cukros dióba. Hogy az milyen légies és könnyű volt, hogy alig volt szabad hozzáérni, valahogy mégsem kapta ki a kezemből. Együtt csináltuk hozzá a vaníliasodót. És van valami homályos képem a borsodóról is, aminek az értelmét csak sokkal később fejtettem meg: bor-sodó. Jah! Ebből is látszik, hogy még elég kis töpörödött lehettem akkortájt.
Mindenesetre azóta is szeretek sütni-főzni és tegnap elkapott a hév, hogy olyan kelt sütit csináljak – amit mellesleg nem lenne szabad enni, de hát ezegyszer elvettem a kezem a szívemtől – ami puha, édes, foszlós. Tegnap kilestem ezt a kelt tésztát az egyik édes nagyinál. A változtatás annyi, hogy a krémje nem porcukros margarin, hanem vaníliapudingos, ami persze édesítőszerrel készült. A maradékba pedig – a frászt maradék, hisz’ még egy kis tepsi tele lett – még fahéjat is szórtunk Apával. Mennyei! Csak ennyit tudunk rá mondani.

Illatos, omlós, foszlós és igazán vaníliás kelt rózsák. Mennyei bűnbeesés :))

Vaníliakrémes rózsák

Ez ment bele: 800 g sima liszt, 20 g szárított élesztő, 1 l tej, 5 tojás sárgája, 1/2 vaníliarúd kikapart belseje, csipet só, 1 cs. vaníliapuding, 250g margarin, 1 ek. libazsír.

Így készült: a pudlingot édesítőszerrel  – nem is sajnáltam belőle, mivel csak ebben volt édes íz – és a vanília kikapart magjaival megfőztem, kitettem hűlni az erkélyre. Az élesztőt 450 ml tejben egy tk. cukorral felfuttattam. (Azt kérdi Apa: -Mi ez a habos izé ott a pulton? Gondolatban már láttam, hogy tuti kifuttattam az élesztőt! De nem, még a tálban volt, csak ő még így nem látott élesztőt felfutni ) A lisztet átszitáltam, a csipet sóval, hozzáadtam 5 tojás sárgáját, az élesztős tej nagy részét, majd elkezdtem dagasztani. Mivel én már gépesített vagyok, így bedugtam a dagasztókarokat a mixerembe és addig dagasztottam a tésztát, míg szép egyenletes, sima, és fényes nem lett. (persze a nagymami simán kézzel dagasztott és egyetlen izzadtságcsepp sem gyöngyözött a homlokán… hogy csinálják?) Persze kellett bele a tej. Végül kicsit megliszteztem és 4 gombócot csináltam belőle. Letakarva 30 percig békén hagytam. Hű de szépek és puhák lettek!
Közben a vaníliapuding kihűlt és összekevertem az előzőleg már habosra kevert margarinnal. Kinyújtottam egy gombócot jó nagyra, megkentem a krém negyedével, feltekertem, elrendezgettem és 6 részre vágtam. Libazsírral kikent tepsiben viszonylag messze tettem egymástól. Voltak fenntartásaim a zsírral való kikenés miatt, de fantasztikusan működött! Nem ragad sem le, sem oda, sem oldalra, sehova sem. Apa volt a felügyelő és ügyelt a megfelelő távolságokra. Közben kizsírozta a kisebb tepsit is, mert az is kellett. Az utolsó gombóc nyújtása után, amikor megkentem a maradék vaníliás krémmel, megszórtam fahéjjal is, úgy tekertem fel és daraboltam. Micsoda illata volt, amikor sült!
A sütés nem tartott sokáig. 180°C-os, előre bemelegített sütőben kb. 25-30 percig sültek.  Amikor készen lettek, egy-egy kanál tejet locsoltam rájuk.

kelt vaníliakrémes rózsák. Mmmmmmm :))))

Na és persze nem bírtuk ki, míg kihűlnek. Langyosan jól megkóstoltuk és elégedetten nyalingattuk utána az ujjainkat

Mellesleg még ilyet sosem láttam tőle: annyira izgult, hogy milyenek lesznek, hogy az első 25 percet végigülte velem a konyhában és kíváncsiskodott, mint egy kisgyerek. Folyton kérdezett valamit és közben leste az órát, hogy már 10 perce vannak bent, és 5 perc múlva megfordíthatom a tepsit. És már csak 10 perc, meg már csak 5 perc, és már mindjárt kivehetem. Haláli volt! Imádom ezt a krampuszt

3 Comments

  1. gesztenye

    Én is nagyon szeretem azt a műsort, olyan igazi sütiket készítenek, régimódi, házi ízekkel.
    Csodás lett a sütid, nem csodálom, hogy elfogyott:-))

    Reply
  2. BodzaBlog

    Szia gesztenye 🙂 Apukámnak is felcsillant a szeme, amikor meglátta és rögtön rávetette magát a fahéjasokra. Nagyon ízlett neki, láttam rajta. Ez amolyan békebeli finom sütemény lett 🙂

    Reply
  3. Andi

    Nos, ma már volt időm kicsit átnézni az oldalt és nagyon tetszik minden egyes szeglete, megtaláltam a receptet is amit olyan sürgősen kértem, nagyon szép az oldal és minden profi, nagyon örülök, hogy Rád találtam, főleg mert sok recept van ami update és ami egészséges alapanyagokkal készül, ráadásul sok-sok hihetetlen új ötlettel van ellátva. Bill, Nigella, a River Cottage és Jamie nekem is a kedvencem, de most már Téged is ezek közé a profik közé sorollak és ajánlani fogom másoknak is.
    Üdv.
    Andi

    Reply

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.