Paprikás krumpli

 

A legjobb bográcsban. A legjobb, ha az ember alápirít egy kis házi szalonnát. A legjobb, ha a füst íze is benne van. A legjobb az benne, hogy finom, szaftos, és olyan egyszerű, mint a karikacsapás. Mellesleg sosem próbáltam még karikás ostorral csapkodni, de gyanítom, hogy az azért mégsem olyan ,,eccerű”

Olyan étel, ami minden háznál másképp készül. Nálunk meg még sosem, mióta Apát ismerem, mert neki nem a kedvence. De most ehhez volt kedvem. Ha már a süti ilyen hagyományos lett, akkor az étel miért ne lett volna? Persze a hagyományostól annyiban eltértem, hogy nem volt alatta szalonna, de sok jó hagyma az igen. És most ezt is egy evőkanálnyi libazsírra dobtam. Aztán ment rá a hámozott nyári paradicsom (fagyiból),  fűszerpaprika, egy jó adag a saját készítésű, nyár illatú vegetából. Aztán erre jöttek a hasábra vágott rumlik, egy kis víz, 15 perc múlva 6 kis darabka lángolt csabai kolbász és darabkákra vágott virsli is. Kinek mi ízlik majd jobban. Szaftosra  főztem-rotyogtattam, és már készen is volt. Tényleg nincs is ennél egyszerűbb!

Vacsi után vagyunk már, és most azt mondhatom, hogy eléggé ízlett neki. Jóízűen falatozta, tunkolta. Sőt még hétfői ebédre is bevállalta, ami már kész csoda! De nagyon örülök neki.

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.