Túrós kuglóf – kölesliszttel

 

Túúúúdom, már megint ez a köleslisztes mizéria :))) De nem állom meg, hogy ne kísérletezzek vele. És az az igazság, hogy eddig bármit készítettem vele, tökéletesen kiváltotta a sima lisztet. Ma csak óvatosan, egy részét cseréltem le a megadott mennyiségnek, mivel úgy általában kuglófot sem sokat sütöttem még életemben. Pedig nem macerás.

túrós kuglóf mazsolával és persze kölesliszttel

Túrós kuglóf – kölesliszttel

Ez kell hozzá: 250 g túró, 250 g vaj vagy margarin, 150 g zabliszt, 100 g kölesliszt, 100 g finomliszt, 1 sütőpor, csipet só, 50 g cukor és ízlés szerint édesítőszer vagy szőlőcukor, 2 tojás, 1 vaníliarúd, 1 citrom lereszelt héja, 50 g mazsola.

Így készült: A kuglóf formát olvasztott vajjal vagy margarinnal kikenem, majd zsemlemorzsával kiszórom, félreteszem. A száraz anyagokat összeszitálom, sőt a mazsolát is belekeverem, majd kiszedem belőle és lerázom róla a felesleges lisztet. De a cél, hogy lisztes legyen minden szem. A langyos vajat vagy margarint a vaníliás cukorral és az édesítőszerrel habosra keverem, hozzáadom a vanília kikapart belsejét, a lereszelt citromhéjat és pár cseppet a levéből. Ha jó habos, belekeverem a 2 tojást, majd a túrót is. Mondják, hogy a túrót törje át az ember előtte, de én nem tettem, mert szeretem látni a túrómorzsát a sütiben. (Amúgy nem láttam, szóval egy felesleges munkamenet kipipálva.) Ezután a lisztet szépen beleszitáltam a nedves masszába, majd beleforgattam. Ilyenkor jó, ha nem felejti ki az ember a mazsolát, de végül belekevertem azt is. Ennyi erővel hagyhattam volna a lisztben, akkor nem felejtem ki. Furcsa, túl sűrűnek tűnő masszám lett.
A kuglóf formát csak félig töltöttem vele, elsimítottam a tetejét, meg is ütögettem az alját, hogy mindenhol kitöltse a bordákat. Előmelegített 180°C-os sütőben 1 órát sütöttem. Meglepett, mikor benéztem, mert pont a duplájára nőtt és szépen, egyenletesen sült. Tűpróba után a formában hagytam langyosra hűlni és utána borítottam ki. Tökszéplettna 🙂

túrós kuglóf - nagymamámtól örökölt üveg formámban sütve. Ugye szép? Mármint a forma! természetesen :)

Vigyázok ám a formámra, mert ez az üveg kuglóf forma még a nagymamámé volt. Mielőtt használtam volna, természetesen elmostam és eddig sosem vettem észre, csak ma, hogy valami védjegy, vagy márkajelzés, vagy mi a szösz is van rajta, méghozzá a közepén lévő kéményke oldalán van szinte láthatatlanul felfestve, vagy belecsiszolva. Nem tudtam megállapítani. Nem semmi és meg sem tudnám mondani hány éves, de maga, mint edény is szép 🙂 Így nézett ki, miután kivarázsoltam belőle a kuglófot.

kuglóf forma - nagymamámtól örököltem, ezeréves tán :)))

A maradék tésztát, ami nem fért a formába – áldom a zeszem, hogy nem tettem bele többet – felturbóztam egy kis fügeszósszal, majd a felét keserű kakaóval is elkevertem és a mini csatos formámban sütöttem meg. Csuda finom kis felemás torta lett belőle. Egy kis sok gyömbért elbírt volna még, de így is finom volt.

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.