Elégedetten hátradőlve

 

Micsoda remek dolog, hogy a karácsony után van egy ajándék vasárnapunk is. Ugye? Ma már csak az elégedett vigyorgás ül a képemen – úgy nézek ki, mint a macska, aki felzabálta az egeret – és magamban összegzem a karácsonyi eseményeket.

Ez volt az első olyan karácsonyunk Apával, amikor mi lehettünk a vendéglátók. És bár kicsit strapás volt, azért mégsem kellett kapkodni, mindenki jól érezte magát, így remélem, hogy lesz még ilyenre alkalom.
Külön öröm volt számomra, hogy mind az én, mind Apa szüleinek és a nagyszüleinknek is csomagoltam. De lássuk a menüt, ami részben hagyományos ételekből, részben pedig újdonságokból állt. Mármint annak, aki még nem evett ilyesfélét.

Szenteste

Hagyomány:
Borleves és fonott kalács
Előétel:
Kaviáros mascarpone krém házi olívás pirított kenyéren
Majonézes ráksaláta színes salátaleveleken
Főétel, ami szintén hagyomány:
Rántott ponty majonézes burgonyával, francia salátával
Desszertek:
Gyümölcskenyér
Rumos meggyes kókuszgolyók
Rumos diós golyók
Baracklekváros diós golyók
Raffaello golyók
Diós patkók
Ropogós sajtos rudak
Tökmagos túrós pogácsák
Anyukámtól:
Ördögpirulák
Bejglik

Persze ezt nem is lehet végig enni, még falatonként sem, de mindenki csipegetett amit gondolt.
Apu hozta a rákot, és a feléből tejszínes-pesztós rákot csináltam, amihez majd farfalle tésztát főznek és reményeim szerint egy kis parmezánt reszelnek rá. Egy kicsit örültem neki, hogy már elmúlt az a kényszer, hogy az ember pukkadásig eszi magát. Így vacsora közben beszélgettünk, szünetet tartottunk, majd folytattuk. Tökéletes volt. Nálunk vacsi után jön a Jézuska és igazi fémcsengettyűt is kaptunk, aminek gyönyörű hangja van.

Karácsony első napján nagypapámnál gyűlik össze a család. Most csak 17-en voltunk, mert nem tudott mindenki eljönni, illetve a legkisebbeket, akik tavaly és idén születtek, otthon hagyták az apukákkal. Azért ez így is szép szám. Hagyományosan a mama készítette a töltött káposztát, míg velünk volt. Most fentről mosolyog ránk, amikor az anyukám a saját maga savanyított vágott és egész fej káposztából készült, tökéletes töltött káposztát tálalja fel a családnak. Évek óta ezt esszük, mindenki előre készül, leginkább avval, hogy nem is eszik előtte aznap. Van aki ételhordóval jött, hogy az otthon maradt apukának vihessen belőle, van aki kétszer is szed belőle, van aki rögtön több töltelékkel indít, ami éppolyan ízes és lágy, amilyennek lennie kell, van aki a csülök húsáért, más az omlósra főtt, remegős bőréért, vagy a kolbászért van oda. De abban mindenki egyetért, hogy anyukám káposztája a világon a leges-legfinomabb és senki, de senki nem tud olyan finomat főzni, mind csak halovány kísérlet ennek fényében. És ez nagyon megnyugtató évről-évre. (Én pedig nem is főzök töltött káposztát, mert ez nálunk örökletes és remélem már jó öreg leszek, mire sorra kerülök.)

 

Karácsony második napja


Előétel:
Spárgaleves csirkéből
Főétel:
Zöldbabbal-baconnel-sajttal göngyölt pulykamellek rántva
Naranccsal-citrommal pácolt, fokhagymás sült csirkecombok
Kolbásszal töltött sertéskaraj dijoni mustáros köpenyben
Petrezselymes árpagyöngy (gersli)
Majonézes, hagymás vörösbab-kukorica saláta
Majonézes burgonyasaláta
Francia saláta
Desszert:
minden, mint Szentestén

 

Mindenki jót falatozott, bár nem voltunk még éhesek, mert túl korai volt az időpont. Persze ezt akkor senki sem mondta, csak közben. De azért szuszogva dőltünk hátra az ebéd végén.
A spárgaleves az én családomban a levesek királynője és nagyon nagy kedvenc. Most kicsit gazdagabban, csirkecombokkal főztem, de ugyanúgy, mint máskor, nem fűszereztem, csak só és némi granulált fokhagyma került bele. Meg persze cérnametélt, rengeteg tejföl és petrezselyem. Ezt nem kell ,,túlspirázni”, épp attól isteni, és épp emiatt érződik ki jól a spárga íze benne. Az árpagyöngy nem aratott osztatlan sikert, bár mi nagyon szeretjük és rizs helyett most már rendszeresen készítem. Főként rosttartalma és mindig roppanós szerkezete miatt. Volt akinek ízlett, volt akinek kevésbé és inkább etetőanyagba tenné, mint tányérra – az örök pecások – és volt akinek nem. A karaj egy nagyon egyszerű mutatvány, amit zacskóban sütöttem meg a saját levében, így teljesen puha, omlós, és a kolbász ízével átjárt sült lett, némi pikantériával a tetejére kent dijoni mustártól. Hidegen, vékonyan szeleteltem és melegítettem újra, úgy tálaltam a ropogósra sült csirkecombok mellett. Persze az örök rántott hús nem maradhatott el, de képtelen lettem volna egyszerű formában készíteni, ezért lett belőle göngyölt, töltött husi, szezámmagos bundában. Desszertet senki sem evett, de csomagoltam. Jó sokat.

Én ma kóstoltam a halészlét, amit még 23-án főztem meg a halak fejéből,  és rengeteg hagymával, passzíroztam át a tésztaszűrőn, ízesítettem még fűszerpaprikával, fokhagymával, sóval és főztem bele a halszeleteket. Egészen kocsonyásra sűrűsödött, jó forróra melegítettem, és egy nagy tálból kanalaztam. Mifelénk nem dívik tésztát vagy egyebet főzni bele, így is meg van a sűrűsége az átpasszírozott halfejektől és bőven elég bele a halszelet és a haltej. Esetleg ikra, ha lett volna.

Azt hiszem napokig csak ,,maradékokon” fogunk élni, én pedig ettől igazán boldog vagyok. Ma még Rozinantéra is felpattantam és vidáman kalimpálva lenyomtam a kis kiszabott időmet. Hátha elmúlik belőlem a nátha. Ja és persze utána beledugtam a fejem a nagy tál forró hallébe, ami csak a javulásomra válik.
Tényleg örülök neki, hogy leszoktunk a nagy zabálásokról és csak mértékkel csipegettünk mindenből. De az is lehet, hogy öregszünk… ki tudja? Az ízorgia így is teljes volt és  hátradőlve csak az elégedett vigyorgás ül a képemen – úgy nézek ki, mint a macska, aki felzabálta az egeret – és magamban összegzem a karácsonyi eseményeket.

Kellemes Ünnepeket Mindenkinek!

 

4 Comments

  1. judit

    Hát ez nagyszerű menű volt, lehetne némelyiket részletesebben is leírni?
    További szép utó ünnepet!

    Reply
  2. BodzaBlog

    Szia Judit 🙂 Igazság szerint volt ilyesmi tervem, de nem voltam biztos benne, hogy – főleg ünnepek után – érdekelne valakit. De ha megmondod melyik fogásokra gondolsz, akkor azokat szívesen közszemlére teszem a blogon 🙂
    Köszönöm, hogy benéztél és az utó-ünnepi köszöntést is 🙂

    Reply
  3. Forgó Mónika

    Szia Kedves Bodza!
    Csodálatos ez a menüsor amit összeállítottál.Ha lehet tedd közzé a recepteket,Te a rántott pontyhoz is tudnál olyan rafináltságot ami jó tanácsként ránk ragad, és persze minden itt felsorolt ételed is izgalmasnak ígérkezik.
    Az idén próbálgattam új dolgokat és igazán nagy öröm amikor izlik másnak és még többször elkészülhet az az étel. Egy karácsony egy tapasztalat, így mindig jól jönnek az újdonságok…
    Szia
    Minden jót az új évre is
    Mona

    Reply
  4. BodzaBlog

    Kedves Mona, remélem a ma esti jegyzeteket hasznosnak találod. Persze folytatom majd, de már álmos vagyok 🙂 Igyekszem, igyekszem, még idén megleszek velük, ígérem! 🙂

    Reply

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.