Piros arany, arany- és zöld vegeta

 

Idén nyáron fura konyhai projektek futottak nálunk. Apa volt a két főprojekt felügyelője és nagyon, de nagyon komolyan vette a dolgot. Mondom Apa! Apácska, akinek egy halom zöldségre, fűszerre allergiája van!
Szerintem nagyon bátor volt és egy Hős! Tisztára el vagyok ájulva még most is, mikor eszembe jut, hogy hazaérte után az első útja mindig az erkélyre vezetett. Aztán jött csak a többi dolog, szép sorban.

Vegeta Gold - most már mondhatom, hogy nagyon jól sikerült :)))

Mert kérem idén vegetát készítettünk. Nyunyival mi is csináltunk régen darált, sós zöldségeket üvegben eltéve. De az az igazság, hogy nincs helyem. Egyszerűen nem azért nem főzök be és teszek el dolgokat, mert lustamalac vagyok, hanem mert nincs hova eltenni. És egy panelban amúgy is meggondolandó, hogy hova? Nincs itt egy kamra, vagy hűvös hely, az erkélyen meg télen csak megfagyna minden.

Naszóval bevásároltam zöldségekből és csináltunk vegetát. Mert azt is meg kellett ám tudnom, hogy Apa szereti a vegetát. Na én meg nem rajongok érte. És nem bírom a bolti vegetának azt a speckó mű-szagát sem. A zeszem meg tiltakozik a sok E és az ízfokozók és a mesterséges színezékek ellen. Hát ahogy olvasgatom a gasztrobloggerek oldalait, több helyen is feltűnt a házi vegeta kifejezés. Elolvastam őket, meg hogy ők hogyan csinálják. Aztán persze, mint minden háziasszony, én is a saját verziómat alkottam meg.

Kétféle vegeta született: Gold és Green.
A Gold levesek, főzelékek, aprólékok, kacsa- és libatepertő, csirkemáj ízesítésére, a Green pedig sültek, halak, raguk és pástétomok ízesítésére készült, amiben elfér a bors íze is.

A Gold vegetába ezek kerültek: 1 kg sárgarépa, 1/2 kg fehérrépa, 1 karalábé, 1 zellergumó, 1-1-1 piros-, sárga- és zöldhúsú paprika, 1 nagy vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, 1 nagy paradicsom, 25 dkg barna csiperke, 2 csokor petrezselyem, 1 csokor zellerzöld, 2 csomag szárított lestyán, 1 csokor bazsalikom, 1 tk. gyömbér, 1 tk. szerecsendió, 2 cs. őrölt  kurkuma és kb. 35 dkg só.

A Green vegetába pedig ezek: 1 kg sárgarépa, 1/2 kg fehérrépa, 1 karalábé, 1 zellergumó, 1-1-1 piros-, sárga- és zöldhúsú paprika, 2 nagy vöröshagyma, 1 csokor snidling, 1 fej fokhagyma, 3 nagy paradicsom, 2 csokor petrezselyem, 1 csokor zellerzöld, 1 csokor bazsalikom, 4 szál rozmaring, 1 ek. őrölt koriander, 1 csomag morzsolt borsikafű, 1 mk. őrölt kömény, 1 ek. rózsabors, és kb. 35 dkg só.

Vegeta Green - na ez még szerencse, hogy több lett, mert nekem jobban is ízlik és több mindenbe is használom :)

Az elkészítése roppant egyszerű volt. Ami leveles és friss volt, azt leöblítettem és a száránál összefogva kiakasztottam az erkélyre száradni. A répát, zellert, karalábét nagy lyukú reszelőn Apa lereszelte. Már itt is kétszer Hősnek kiáltottam ki! Aztán lesóztuk, kinyomkodtuk és sütőpapírral bélelt tálcákon elterítettük. A hagymákat, paradicsomot, fokhagymát, paprikákat uborkagyalun vékonyra gyalultam, apróra vágtam, lesóztuk, kinyomkodtuk és sütőpapírral bélelt tálcákon elterítettük. A gomba az egyetlen, amit nem sóztunk meg, és vékonyra szeletelve az száradt meg a leghamarabb. Legközelebb többet is tennék bele, az biztos. 
Amikor minden tálcánk tele lett, akkor újra sóztuk az egész projektet. Pár napig rendszeresen forgattuk, rázogattuk, hogy mindenhol kiszáradjon. Az erkély tele volt a ruhaszárítók tetejére pakolt tálcákkal.

Amikor minden megszáradt, Nyunyi kávédarálóját kineveztük zöldségdarálónak. Bár asszem amúgy is csak fűszerekhez használja. Szépen, kis adagokban ledaráltuk. Hozzádaráltuk a koriandert, a száraz zöld leveleket, és a rózsaborsot, belekevertük a kurkumát, gyömbért,s zerecsendiót, stb. Apa kóstolgatta és úgy állapította meg, mennyire legyen sós. Szárított állapotban a Gold egy 1 literes és egy 2 dl-es üveget töltött meg, a Green pedig egy 1 l-est és egy 7 dl-esből kb 6 dl-t tett ki. Elég sok lett és persze ajándékozni is remek lesz.

A másik projekt rém egyszerű volt. Na annak meg én voltam a felügyelője, de bevallom, hogy 30 percnél nem foglalkoztam vele többet és ebben a kezem lepucolása is benne volt.

Fahéj és fetánál olvasgattam, amikor megláttam a kápia paprikakrémjét. Gondoltam, ezt nekem is ki kell próbálnom, úgyis minden tele van most a kápiával.

Így készült a Piros arany.

Rém egyszerű: kápia paprika, só.
Legközelebb kesztyűt húzok, de ezen kívül azt a másfél kiló paprikát, amit a zacsiba gyömöszöltem, kb. 10 perc alatt kicsumáztam és minden magtól lepucoltam. Meg persze előtte lemostam. Belekockáztam egy rozsdamentes lábosba, kicsit megsóztam, nagy lángon 5, majd kis lángon 15 percig pároltam fedő nélkül, hogy elpárologjon a leve. Belenyomtam a botmixert, krémesre turmixoltam, utánasóztam, sterilizált üvegcsékbe tettem, olajat cseppentettem a tetejére, lezártam, fejre fordítottam 10 percre és hagytam kihűlni. Ennyi volt csak. Kb. 5-6 dl lett ebből a mennyiségből.
Apa épp a projekt közepén ért haza és bőszen kóstolgatta, úgy kellett rászólnom, hogy a só miatt hagyja abba.

Most meg ott virítanak az üvegben, hihetetlenül szép színükkel és nagyon finom ízükkel. Mivel a vegeták és a piros arany is szinte esszencia, ezért adagolni is úgy kell: icipicit használni belőle egyszerre Remélem csak javunkra válnak majd.

2 Comments

  1. Lianna

    Szia!
    Nagyon jó ötlet! A piros aranyból ez kb. mennyi mennyiség? Vagyis hány üveg lesz belőle?

    Köszönöm!

    Lianna

    Reply
  2. BodzaBlog

    Szia Lianna 🙂 Sorry, hogy csak most válaszolok, de szabadságon voltunk Apával. Tegnap este persze felolvasta a kommentjeimet, mikor én már félálomban voltam. Ma reggel pedig kiszámoltam, hogy kb. 5-6 dl lett ebből a mennyiségű paprikából. Szerintem igazán jó kis mennyiség, tekintve, hogy jó sűrűre pároltam és krémesre turmixoltam. Ma is éppen kanalaztam belőle a bácskai rizses hús alapjába. 😉

    Reply

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.