Tonhalas krumplisaláta

 

Vasárnap fél napot szalma voltam a szokásos pasinap ürügyén. Azon morfondíroztam, mit is kezdjek a napommal. Semmivel sem kellett kapkodnom, lévén a héten szabin vagyok és így nem kellett megterveznem semmit, mindenre van időm. De úgy ettem volna valami könnyűt, valami citromost, meg halast… belenéztem kedvenc dvd-imbe (jellemző, hogy már elég a címüket elolvasnom és beugrik, mi van benne) és J.O. receptjét dolgoztam át. 

 

Tonhalas krumplisaláta kapribogyóval

Ez kell hozzá: 1 kg új- vagy kiflikrumpli, 1 üvegcse kapribogyó, 1 citrom szőröstül-bőröstül , extra szűz olívaolaj, 1 cs. snidling, 1 tk. rózsabors, só, 2 tonhalfilé konzerv, fekete és zöld olívabogyók, 15 dkg jófajta sonka, de ez el is hagyható. Petrezselyem és friss salátalevelek. 

Így készült: A rumlit forró megsikáltam és héjastól lobogó forró vízbe téve kb. 15 perc alatt megfőztem. Eközben egy nagy tálba belereszeltem a citrom héját, belefacsartam a levét, háromszor annyi mennyiségű olívát adtam hozzá, megsóztam, szétmorzsoltam a rózsaborsot és beleszórtam. Ámde! Ha olyan tonhalfilét vásároltam volna, ami nem sós lében, hanem olívában van eltéve, akkor annak az olaját leszűrve tettem volna bele. Jó kis csavar , de kár lenne veszni hagyni az olívát.
Eztán… ja igen, leszűrtem a krumplit, egyforma, nem túl kicsi, egyfalatos darabokra vágtam. Nem hámoztam meg. Minek? Tök finom héjastól és semmi, de semmi bajunk nem lesz tőle. Sütéskor is megesszük, és még szeretjük is, amikor ropog. De így is ehető és sokkal csinosabb is a krumpli vele. Szóval míg forró, belekevertem a citromos-olajos öntetbe. Hagytam szobahőmérsékletűre hűlni. Amikor meghűlt, hozzákevertem a kapribogyót, a darabolt olívabogyókat, az aprított snidlinget, és a petrezselymet. Csíkokra vágtam a sonkát, azt is hozzáadtam, de igazából csak azért, mert maradék volt. Aki gondolja, petrezselyem helyett kaprot szórhat rá. Friss, ropogós, színes salátalevelekkel tálaltam, a tetejére szétszedve rátettem a tonhalakat, még a színes bogyókból és pár csepp citromot is.
Aztán befaltuk

tonhalas krumplisaláta kapribogyóval

Régóta szeretem a kapribogyót, de sokáig fogalmam sem volt róla, hogy tulajdonképpen egy virágzat. Mindig csak bekaptam és nem vizsgálgattam. Múltkoriban láttam egy ausztrál tévéműsort, amikor is felnyílott a szemem és felszaladt a szemöldököm, úgy rácsudálkoztam. Na azóta még jobban szeretem, főleg mióta láttam, mennyi munka is van vele, mire a kis üvegben a szekrényembe kerül. 

az isteni kapribogyó a tonhalas krumplisalátában :)

5 Comments

  1. Marcsi

    Hihi…én tegnap a tésztás változatot főztem meg:)

    Reply
  2. BodzaBlog

    Szia Marcsi 🙂 Az is biztosan finom, talán én is betűzöm a menüsorba. Most odavagyok a rumli, az olíva és a citrom szentháromságáért. Na és persze a tonhal meg a bogyók… mmm… minden mennyiségben jöhet! 🙂

    Reply
  3. sofn

    Most már tudom, miért kívánom állandóan a halat:)a receptjeid miatt.
    pedig nem vagyok (voltam ) nagy halrajongó, de most azt ennék állandóan.
    ez is kipróbálós lesz, köszi!:)

    Reply
  4. BodzaBlog

    Szia sofn 🙂 evvel megleptél, de nagyon örülök neki, hogy valakit sikerül ,,megtéríteni” a receptek által. A rebarbarás kérdésedre sajnos nem tudok válaszolni, sajna hiányzik a receptáramból. Még. Aztán majd egyszer talán 🙂
    Már megint hal-ehetnékem van, és van is háromféle halacs a fagyasztóban, amikhez csak ki kell találnom valami méltó receptet. De ígérem, hogy majd felkerülnek. Hátha még jobban rákapsz az ízükre 🙂

    Reply
  5. sofn

    Jelentem elkészült, bár nem bogyókkal hanem újhagymával:)
    finom nagyon!
    köszi a rebarbarás választ, nem adom fel ameddig nem találok valahol.. Már nagyon régóta ki akarom próbálni.
    Most egész pisztráng vagy lazac mozgatja az ízlelőbimbóimat:D

    Reply

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.