Meleg polipsaláta

 

 Apa vett rá, hogy vegyünk bébipolipot. Részemről nagyon szeretem. Eddig ő is így volt vele. Elkészítettem magunknak és semmi sem maradt belőle.

 

Meleg polipsaláta

 

Ez kell hozzá: 50 dkg tisztított bébipolip, 30 dkg tintahal karika, só, bors, fokhagyma, citromlé, olaj a sütéshez, 5 ek. szemlemorzsa, 1 tk. pirospaprika, 1 mk. csilipehely, 1 nagy adag vegyes friss saláta: színes salátalevél mix, madársaláta, rukola, 6 g. fokhagyma, 2 ek. liszt, 3 dkg margarin, 300 ml tejszín. 

Így készül:  A polipot megmosom, lecsepegtetem, megszórom granulált fokhagymával, sóval sé borssal. A tintahalat szintén leöblítem, lecsepegtetem, megsózom. 
Előbb a meleg öntetet készítem el. A fokhagymát megpucolom és
kivételesen fokhagymaorésen nyomom át. A lisztet a margarinon
megpirongatom, de éppen csak. Rádobom a fokhagymát, némi sót és
felöntöm a tejszínnel. Összeforralom, borsozom és kész.
A morzsát egy erős zacskóba szórom a pirospaprikával, granulált fokhagymával, borssal, csilipehellyel együtt. A tintahal karikákat beleteszem a zacskóba, összefogom a száját és jó alaposan megrázogatom, rányomkodom a fűszeres morzsát. Bő olajban gyorsan megsütögetem. Kb 1 perc kell neki.
A bébipolipot grillserpenyőben, nagyon kevés olajon szintén 1-1 perc alatt megsütöm. A salátákat összekeverem, ráteszem a tintahalkarikákat és a polipokat, majd a meleg, de már nem forró fokhagymamártással meglocsolom. Sima pirítós illik mellé, de mi anélkül ettük és úgy is finom volt. 

meleg polipsaláta fokhagymás öntettel

 

Egyvalamit azonban mindenkinek a figyelmébe ajánlok. Ha valaki fehérjeallergiás, akkor óvatosan fogyassza a gerinctelen-féléket. Apának késő este olyan hirtelen jött ki az allergiája, hogy frászt kaptam. Percek alatt tenyérnyi helyeken hólyagosodott fel a bőre. Azonnal kalciumot kellett innia, méghozzá rengeteget.  Nagyon megijesztett, hajnalig szinte alig aludtunk, ugrásra készen, hátha kell orvosi beavatkozás. A furcsa, hogy amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan is múlik el neki. De azt hiszem polippal egy darabig nem kísérletezünk nála. Másnap kaptam tőle egy levelet napközben, nem tudom hol találta, amit olvasott, de ajánlom mások figyelmébe is:




,,A legújabb kutatások magyarázattal szolgálnak
arra, hogy miért allergiásak többen a tehéntejre, mint a lótejre. Egyes
szakemberek által végzett újabb kutatások szerint a rokonság az állati eredetű
élelmiszer fehérje és az emberi fehérje között határozza meg, hogy vajon okoz-e
allergiát. Elméletetileg az összes fehérje potenciális allergén, de a tanulmány
szerint a gyakorlatban az állati eredetű élelmiszer fehérjék azon képessége, hogy
allergénekké váljanak, függ az emberi megfelelőjétől való evolúciós távolságtól.

Ez megmagyarázza, hogy azok, akik allergiásak a
tehéntejre, sokszor miért nem érzékenyek a lótejre, de a kecsketejre már igen.
A lótejben ugyanis a fehérjék 66%-ban is megegyezhetnek az emberi tej
fehérjéivel, míg az ismert allergének a tehenek és a kecskék esetében kevesebb
mint 53%-ban egyeznek meg a megfelelő emberi proteinekkel.

Összességében kimutatták azt is, hogy csak az az
állati eredetű élelmiszer fehérje válthat ki allergiát, amely kevesebb, mint
54%-ban egyezik meg az emberi megfelelőjével.
A tehéntej és a tyúktojás gyakran
okoz allergiát kisgyerekeknél, míg felnőttek esetében a leggyakoribb állati
eredetű élelmiszer-allergének a hal és a tengeri ételek.
A kutatók rámutattak,
hogy az állati eredetű élelmiszer-allergének többsége három különböző fehérje
csoport egyikébe tartozik. A tropomiozin az a fehérje, amit az izomszövetekben
található, és ez a legfontosabb kategória.

Az emlősökben, a halakban és a madarakban lévő
tropomiozin legalább 90%-ban megegyezik legalább egy emberi
tropomiozinnal, és egyikről sem derült ki, hogy allergiát okoznának. Ezzel
ellentétben az allergiát kiváltó tropomiozinok gerinctelen állatokban
találhatóak, például rovarokban, héjas állatokban, valamint hengeres
férgekben, és legfeljebb 55%-ban egyeznek meg a legközelebbi emberi
megfelelőjével.

Az EF-hand fehérjék alkotják a második legnagyobb
állati eredetű élelmiszer-allergének csoportját. Azok, amelyek a
madarakban, emlősökben találhatóak, nem okoznak allergiát, de a békákban és
a halakban lévők már igen. A harmadik állati élelmiszer allergén család a
kazeineké, mind emlősökhöz kapcsolható fehérjék tejből. A kutatók elemeztek
nyúltól, patkánytól és tevéktől, valamint birkától, kecskétől, szarvasmarhától
és lovaktól származó tejet is.

A korábbi elemzések a növényi eredetű élelmiszer
allergénekről 2005-ben jelentek meg, ekkor a kutatók kiderítették, hogy a
legtöbb fehérje egy igencsak korlátozott számú fehérje szupercsaládba
tartozik. A kutatás megkönnyíti az új allergének azonosítását, és
megmagyarázhatja, hogyan is váltanak ki immunis reakciókat.

Amikor
meg kellene különböztetni az idegen és saját fehérjéket egymástól, az állati
eredetű fehérje az emberi immunrendszer képességeit meghaladja. Az immunis
válaszok néhány állati eredetű allergén esetében – mint például a
gerinctelen tropomiozinoknál – közel áll ahhoz, hogy egyfajta autoimmun
választ váltsanak ki, és erről nem szabad megfeledkezni, amikor az allergia
gyógyítási módszerei kerülnek szóba.’’

 

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.