Isteni gorgonzola

 

Persze, hogy megkóstoltam, mert nem bírtam, mert egy kínzás gyümölcsnapon tejszínes gorgonzola mártást kevergetni és közben frissen sült karajt forgatni a grillserpenyőben. De csak egy nyalintásnyit, igen.
Szóval a múltkor belebotlottam a tévében az egyik Giorgio Locatelli műsorba, amiben éppen gnoccit készített és az egészet egy tejszínes gorgonzolás mártásba kanalazta, majd kínálta a hülye bili formájú tányérjaiban. Csípem a manus energikusságát és lelkesedését amúgy, de nincs egy dizájnere, aki szól, hogy idétlen a tányér, mert egy középkori éjjeli edényre hasonlít? Vagy csak annyit, hogy apukám szakács létedre kösd már össze a hajad, amikor főzöl? Na mindegy, ezt csak zárójelben, mert amit viszont készít, és ahogyan, az nagyon tetszik. Ihletet kaptam a mártáshoz, mert ma vásárláskor olasz hetekbe botlottam a kéksárgában és megleptem Apát egy darab csinos gorgonzolával. Illetve ő már csak a mártást látta. 

 

Gorgonzola tejszínnel és frissen sült karaj

Ez kell hozzá:  20 dkg gorgonzola piccanteria, 250 ml tejszín, 5 dkg margarin – eredetileg nem is tudom, van-e benne, de jót tett neki – vagy vaj, 1/2 csokor snidling, 6 szelet karaj, só, bors, fokhagyma, kanálnyi olíva a sütéshez.

Így készül: a hús fehér hártyáját picit bevagdostam a szeletek szélén, majd erős nejlonzacskóba téve húsklopfoló sima felével megütögettem. Borsoztam,granulált fokhagymával megszórtam, grillserpenyőben megsütöttem. Csak utána sóztam, így nem lett csizmatalp
Eközben a margarint serpenyőben pici lángon megolvasztottam, felöntöttem a tejszínnel, belemorzsoltam a sajtot és megvártam míg elolvad, aztán picit besűrűsödik a mártás. A snidlinget apróra vágtam és belekevertem.
Annyira finom lett, hogy csak nagy nehézségek árán bírom kivárni a holnapot. Legszívesebben rávetném magam most azonnal! Köretnek madársalátát kínálok majd retekcsírával megszórva, olívával megcseppentgetve. 

gorgonzola piccanteria tejszínnel, sült karajhoz... eszméletlen íz és illat! :)

Locatelli pedig így csinálja a gnoccit. Azt is ki kell majd próbálnom… tisztára odavagyok most, pedig eddig nem ajnároztam a gorgonzolát. Főleg, ha már mászik, mert akkor erősen lábszagú tud lenni. Ez viszont friss és még törhető volt, inkább picit csípősen érett, mint nyúlós. Éppen a megfelelő

Hűűű, azért szép ez a csíra, mi? És mellesleg finom is ám! :)

2 Comments

  1. trinity

    Hát, én nem biztos, hogy meg bírtam volna állni…..Nagyon guszta lett!!! Tiszta mazochizmus:O

    Én meg ma akkor elmentem a gorgonzola mellett??? Erősen a mascarponéra koncentráltam, úgy látszik:)))

    Reply
  2. BodzaBlog

    Szia Trinitiy 🙂 Úgy bizony, elmentél mellette. Minálunk egy polccal feljebb volt, tudod ami szem magasságban van, nem kell lefelé nézni :))) de ma már azt bánom, hogy nem kettőt vettem. Így lehet, hogy délután visszaszaladok egy másik csomagért, amihez meg is van a tervem, mi készülne majd belőle. Úgyis elfelejtettem a zöldborsót is, mint otthon kiderült. Kissé szórakozott voltam, úgy látszik. Ellenben vettem csokitojásokat a locsolóknak és még fel is tudom majd akasztani őket az ágacskákra, amiket majd beszerzek. Ez tisztára felvillanyozott! :)) Jó kis hely az, na.

    Reply

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.