Napi Archívum: 2009/03/23

Hétvégi reggeli

 

 Amikor van időm, szeretem meglepni a Kedvest egy finom és szép reggelivel. Számomra a látvány éppolyan fontos, mint az íz, ha ételről van szó. Egyáltalán nem mindegy, hogy van kitálalva, kínálva. Igazság szerint a tetszés a legelején, a főzéskor kezdődik. Már a hozzávalóknak is szépnek, egészségesnek, impozánsnak kell lennie. Akkor tudom, hogy jó lesz az étel. Nem kell elnyomni az ízeket, hadd érezzük ki mindennek a sajátját.
Talán ezért – is – részesítem előnyben azokat az ételeket, amiket nagyon gyorsan, 10-20 perc alatt lehet elkészíteni. Vagy éppen olyan, hogy jó sokáig ott lehet hagyni – levesek, egyben sült húsok – hogy sokáig felé sem kell nézni, így adva nekem szabadságot, hogy közben bármit csinálhassak. Nem emlékszem talán csak egy vagy két esetre, hogy fogolynak éreztem magam. De akkor emlékeim szerint ,,nagyüzemben'' nyomtuk anyuval az ünnepi készülődést.

Azóta sokat változtam, saját háztartást vezetek, és ha van kedvem reggel, ha szépen süt a nap, ha tavasz van, ha kicsattanok,  akkor kell egy kis napsütéses reggelit is gyártani. Alig várom, hogy olyan idő legyen, amikor reggel kiülhetek az erkélyre a függőszékbe és ott iszogathatom a teámat. Bámulom majd a virágaimat és a kék eget. Bárcsak itt lenne már! Mennyire másképp tud indulni egy olyan nap, amikor reggel az embernek van ideje magára. Ezért az élményért képes vagyok egy fél órával korábban is felkelni. Őrült lennék?

márciusi szendvicsek Apának :)

Múlt hét vasárnap épp március tizenötödike volt. A nagymamám szülinapja. Mindig eszembe jut, hányszor mondtuk neki, hogy – Mama, a te szülinapod nemzeti ünnep!
És most, hogy volt itt kis elmaradásom – amiért meg is kaptam a jogos elmarasztalásokat – megnéztem a statisztikámat. Biztosan jó ideig nem felejtem el, hogy mióta kis bodzám megszületett, épp ez a március tizenötödike volt a leglátogatottabb napunk. Nem hiszek a véletlenekben. Visszatérve a lustaságra jelentem, hogy kicsit zsong most az élet. Leginkább a munka odabent. Így estére olykor nem marad kapacitásom a gép előtt ücsörögni, vagy a vacsit fotózni. De megvagyunk és itt is igyekszem jelen lenni.
Köszönöm, és nagyon örülök, hogy hiányoztam

 

Rukolás tagliatelle

 

 Szombaton felugrottak anyuék pár dologért. Szeretem az ilyen villámlátogatásokat, mert hirtelen meg lehet őket vendégelni. Szénhidrát napunk volt Apával, és most bolti tésztával készültem. Azt mondja apu, hogy olyan leszek, mint a S.J. Mindig éppen van itthon egy kis maradék kagyló, vagy épp egy avokádó, olívabogyó, kapri, rukola, madársaláta, stb. Szóval olyan dolgok, amik a nem hétköznapi magyar konyhát jellemzik. De hát ha ezt szeretjük? Jót vigyorogtunk rajta. 

 

Rukolás tagliatelle – tönköly tésztából avokádóval

Ez kell hozzá: 50 dkg teljes kiőrlésű tönköly tagliatelle, 1 v 2 érett avokádó, 4 g. fokhagyma, 20 dkg rukola, 10 dkg madársaláta, só, bors, olívaolaj, citrom vagy lime-lé.

Így készül: a tésztának feltesszük a főzővizet. Az avokádót meghámozzuk, csinos kis cakkokra vágjuk. na jó, negyedbe vágom általában és feldarabkázom. A fokhagymát vékony szeletkékre nyessük és 3 evőkanálnyi olíván megfuttatjuk. Rádobjuk az avokádót, egy kis lime-levet csavarunk bele, borsozzuk, sózzuk. Kész. A tésztát gyorsan kifőzzük. Nekem ez 6 perces volt. Beleforgatjuk az avokádós-fokhagymás alapba, majd a tészta főzővizéből adagolva hozzá, jó alaposan átforrósítjuk. Tálalás előtt belekeverjük a rukolát. A madársalátát már csak a tányéron rakjuk rá. Megcsurgatjuk egy kis olívával, csavarunk rá csipet színes borsot, cseppentünk pár csem lime-ot is rá, esetleg reszelhetünk rá a héjából. Csuda finom, csuda szép! A barna színű tészta és a friss zöldek nagyon passzolnak egymáshoz!
Persze-persze, máskor majd egy kis sovány sonkát vagy bacont is pirítok hozzá, de így is isteni volt. Nem volt több 15 percnél az egész. Na és nem utolsó sorban, a szüleimnek és apácskának is ízlett! Ez a lényeg, nem?
Fotókkal el vagyok maradva sajnos, ez is csak legközelebb lesz megörökítve. Ha megéri

Camembert töltve, papírban sütve

 

Ideje volt már elkészítenem a camembert sajtjainkat. Gondoltam, a fehérje nap ideális lesz hozzá. De mi legyen belőle?

Camembert töltve, papírban sütve 

Ez kell hozzá: fejenként egy kis kerek camembert sajt, 10 dkg reszelt füstölt sajt, 2 karika füstölt lapocka, 10 szál snidling, 2 fogpiszkáló. Köretnek: színes vegyes saláta.

Így készül:   A sajtokat lapjában kettévágom és 1-1 karika füstölt-főtt lapockát teszek rájuk. Megszórom a füstölt sajt felével, majd pár szál snidlinget belevagdosok. A tetejét réteszem, megtörögetem a kérgét, megcsepegtetem olívával, átszúrom a fogpiszkálóval, hogy le ne essen és megszóróm a reszelt füstölt sajt másik felével. Kis sütőpapír-batyuba csomagolom, amiket spárgával körbe is kötök lazán a derekuknál. Forró sütőbe tolom kb. 10 percre, de talán elég egy erősebb grill alá is betenni. Vegyes színes saláta mellé tálalom a sajtot, természetesen a papírral együtt  
Egyszerű, gyors, 15 perces vacsi.

Na ilyenkor beindul a fantáziám és elkalandozok. Lehetne ezt fokozni 1-1 csík bacönnel. Hm? Sőt, ha másképp csinálnám, akkor csak grillserpenyőben hirtelen megsütném a sajtok mindkét felét kockásra, aztán törném meg és locsolnám meg olívával….. jajj nekem.

Annyira készült, hogy fotó nem született róla. Pedig nagyon csinosak voltak. Majd a következőkről csinálok, ígérem.