Havi Archívum: február 2009

Egy jó túrós tzatziki

 

 Szerdán este  a csütörtökre készülve tzatzikit gondoltam. De mivel egyéb okból kifolyólag volt egy csomag friss túróm a hűtőben, azt is felhasználtam.  Így készült a lélekápoló, frissítő, fenomenálisan finom saláta. Biztosan nem én találtam fel, de talán van aki még eddig nem próbálta és most megtenné, hogy egy kis görög hangulatot, egy kis nyarat, egy kis vidámságot csempésszen ebbe az elszürkült télvégébe.

 

Tzatziki saláta túróval

Ez kell hozzá: nekem egy 2 l-es fagyisdoboz lett vele tele! 3 kígyóuborka, 2 nagy natúr joghurt (nem  a sovány fajta), 50 dkg friss tehéntúró, 4 (vagy 5-6-7) ek. extra szűz olívaolaj, só. 

Így készül: az uborkát hámozás után nagylyukú reszelőn lereszelem, lesózom, negyed órát hagyom állni egy tésztaszűrőben.  Közben a túrót a joghurttal összekeverem. Miután az uborkát kinyomkodtam, elkeverem a túrós joghurttal, amiben harapható túródarabokat hagytam. Olívát keverek hozzá, amennyi jólesik. Sózom. Kész.
Aztán csak enni, enni, enni kell. Szinte mindegy mihez, mert annyira finom, hogy nálam szinte lebegő állapotot idéz elő. Hetekig el tudnék élni rajta. Friss, az uborka ropogós benne, a joghurt krémes a túrótól, sós, savanykás, olívás. Részegítő

Engem is utolért

 

Mégis? Pedig nem akartam, hogy elsodorjon magával ez a giccses Valentin napi őrület. De ahogy ébresztgettem a Szerelmem, azt gondoltam mégis meglepem valamivel. Ma csak gyümölscöt eszünk és olyat akartam kitalálni, amit még ,,kora délben'' bűnözhet.

Receptet nem írok, mert túl egyszerű. Két banánt karikáztam fel, pár felezett diót pirítottam, amit a banánokra tettem. Egy kanálnyi cukrot karamellizáltam, beledobtam pár szem epret és átforrósítottam. Aztán az eperkaramellával megcsurgattam a diókat. Gyümölcs napi reggelije nagyon ízlett az én kis Párocskámnak  

Valentin napi reggeli Szerelmemnek :)

Hyson meglepetés

 

Nem tudom, ki hogy van a teákkal. Aki ismer, vagy olvas, már biztosan tudja, hogy igen gyakran elcsábulok akár csak egy csészényire is. Csésze? Ehh.. inkább bögre, de nem ez a lényeg. Vagyis ez is, mert ,,igazi angol'' csészés teákat kevésbé iszogatok. Kevés fekete tea van, ami igazán megfogott eddig.  Apával ma beszélgettünk és bár eddig nem mondta, de most igen, hogy tán azért van ez az ösztönös vonzódásom a zöld teákhoz, mert a vércsoportom szerint is az tesz jót nekem. Hogy miket tud, csak hüledeztem  

Február 5-én kaptam egy meglepő, de igen kedves kommentet. Mármint nekem nagyon kedves. Valamikor tavaly ajándékba kaptam két doboz exkluzív teát. Nem sima teák, hanem válogatott, ínyenc finomságok a Hyson repertoárjából. Ezekről irogattam már és ezek vonzatában kaptam a kedves sorokat Sasvári Tündétől, a Hyson Hungary Kft. Marketing Manager-étől.

Ezúton köszönöm neki az ajándékcsomagot, amit ma kaptam meg. Nem vacakoltam a doboz nyitogatásával, pedig máskor van, hogy előbb minden dolgom megcsinálom, addig ,,kínzom'' magam. Most annyira kíváncsi voltam, hogy rögtön felbontottam. Fantasztikus teákat találtam benne, egy kedves levél kíséretében.

Kedves Tünde! Külön köszönöm, hogy olyan teákkal lepett meg, amelyeket még nem kóstoltam. Kíváncsiságom egyre nagyobb, mert az élvezet, amit a Hyson teái nyújtanak, sokszor szinte leírhatatlan. Minden tea egy új íz lesz számomra, mert az eddigi válogatást felülmúlva, még több variácót kóstolhatok meg. Köszönöm

Ezt kaptam ma:

Hyson ajándékaim :)

Meglepő a mai világban, hogy ilyen történik az emberrel. Vagy lányával Én is meglepődtem, bár inkább azt hiszem ez amolyan meghatottság bennem. Nem azért prosperáltam a Hyson mellett, mert hasznom volt belőle. Persze most már van, méghozzá kézzel fogható! Hanem azért, mert eleddig nem ismertem. Ám az első kóstolástól kezdve olyan hatással vannak rám a Hyson teák, hogy szinte elámulok rajtuk. És ezért. Ezért szerettem beléjük, ajánlom azóta mindenkinek, hogy ha igazi ínyencségre vágyik, ha igazán tudja értékelni a jót, akkor Hyson teát válasszon egy meditatív délutánra. Vagy akár egy jó séta előtt, illetve után. Egy hideg téli estére, vagy egy langyos őszi délelőttre. Ezek a teák elvarázsolnak, szinte az ültetvényekre repítenek. A ceyloni válogatásra külön kíváncsi vagyok.

Konok: egyetértek veled, és neked is csak ajánlani tudom. Tulajdonképpen bármelyiket. Most új kedvencem van. Mert ma ezt kóstoltam meg. Persze lehet, hogy holnap másik kedvencet avatok

 

Gyorsan vizet forraltam, majd hagytam 5 percig hűlni. Zöld teát választottam elsőnek az új készletemből. Méghozzá a rafináltam és nagyon dekoratívan csomagolt Hyson Jasmine Mystique Green Teát.
Kinyitottam a rafinált fémdobozt. Olyan intenzitású illat csapott meg, hogy rögtön bele kellett nyúlnom, meg kellett érintenem a szép mélyzöld levelek és a virágszirmok keverékét. Kis teáskancsómat készítettem elő, szűrőjébe beleszórtam egy kis tealevelet és leforráztam. 10 percig hagytam állni, majd kitöltöttem. 

Behunyt szemmel illatoztam. Ahogy beszívtam az illatát, meleg nyári este jutott eszembe.  Belekortyoltam és ízlelgettem. Nem ő az első jázmintea életemben. Most épp van itthon egy kínai fajta is. Van köztük hasonlóság, mégis teljesen más a kettő. Még csak az illatukról tudok beszámolni, mivel a kínait még nem kóstoltam, csak nemrég érkezett haza – szintén ajándék formájában
Az első korty mindig a legmeghatározóbb számomra. Valamiért a nyári loncvirágok jutottak eszembe, szinte részegítően édes illatukkal. Annak az illatnak az aromáját éreztem az első kortyban a szájpadlásom közepén. Mellette a fanyar zöld ízt, ami összehúzta a nyelvem hegyén a pórusokat. Talán épp azért, hogy a többi íz kiteljesedjen és arra tudjak koncentrálni. Apa nádcukorral itta, de fogalmam sincs, milyen lehetett úgy. Nem csábulok a cukorral ízesítésért, főleg akkor nem, ha még nem ismerem a gyönyörűséget.
A hatása egyébként frissítő, szinte feldobott. Úgy éreztem, megteltem energiával. (máris vidámabban ment a teregetés, és nem volt olyan borzasztó az sem, hogy még 3 adag teregetni való várt rám ) Ha behunyom a szemem, most kis fehér jázminvirágok táncolnak a képzeletemben és egyenként belepottyannak egy csésze teába, ahol finom hullámokat vetnek. Nagy hatással volt rám.
Köszönöm Hyson, köszönöm kedves Tünde! 

Hyson Jasmine Mystique Green Tea - a zöld csoda! :)

Teljes extázis és a bőség zavara, mert egymás mellé téve a teáimat, olyan gazdagnak érzem magam, és olyan boldognak, hogy megfogalmazhatatlan. Mennyi élmény vár még De azért megmutatom azt is, mifélékkel kényeztethettem eddig magam:

Hyson Green Collection - az első ismeretségem a Hyson teákkal

Diós-lekváros tészta

 

 Szénhidrát napi ,,bűnözésünk'' ma egy könnyű, egyszerű vacsiban ért véget.  A mentség? Nem cukroztuk meg pluszban, lévén a lekvárban van cukor. Igaz, hogy kispóroltam belőle, de azért mégiscsak van benne valamennyi. A csábítás: a lekvár illata. Mert annyira finom, édes-savanyú és főként nyár-illatú Szombaton meséltem Anyunak, hogy főztem lekvárt. Furán nézett rám, kérdezte, hogy miből? Mondom: barackból. Hol vettél télen barackot? Hát nem vettem, csak selejteztem a fagyasztóban! A csuda tudja, miért nem főztem meg már nyáron, de most annyira jó volt megcsinálni. A színe csak úgy ragyog, mint a legszebb nyári, kora esti naplement. Az a fajta, aminek még van melege, de édes. Olyan édes, hogy szinte elcseppen. A balatoni körtúrás napunkon, amikor a szemesi strandon húztam belefé a vízbe, akkor volt ilyen. Mennyire megmaradt bennem. Csak gyalogoltam befelé, élveztem, ahogy a napi izzadást lemossa rólam a langyos víz, ahogy eléri az ujjaim, aztán bentebb, távol a népektől, csak úgy ragyogott a tükörsima vízfelszín. Annyira élveztem az úszást, a pancsolást, hogy szinte eggyé váltam a vízzel és az aranyhíddal. Ennek a lekvárnak pedig épp olyan színe lett

 

Diós-lekváros tészta

 

Ez kell hozzá: 25 dkg szélesmetélt, 6-8 dkg dió, 4 ek. friss baracklekvár

Így készül: a tésztához feltesszük a vizet. Amíg felforr, befogjuk életünk párját, hogy darálja le a diót. Hagyjuk őt csipegetni is belőle Aztán a darált diót egy palacsintasütőben enyhén megpirongatjuk. Nem nagyon, csak éppenhogy. Vagy előbb pirítjuk, aztán daráljuk, a sorrend mindegy. A tészta közben főtt is, dagadt is, leszűrjük és a lekvárral összekeverjük. Tálaljuk, a tányéron megszórjuk dióval. Kész.
Talán még sosem került ide olyan egyszerű recept, mint ez, de mindenképpen érdemes egyszer-egyszer elcsábulni rá.

diós-lekváros tészta :) nyamm

Royal Peach

 

Mennyiféle íz, zamat és aroma. Hihetetlen. Már a csomagolás is magáért beszél. Aromazáró, aranyszínű kis csomagok gyönyörködtetik a szemem, amikor felnyitom a színes doboz tetejét. És tudom, hogy mindegyikben tíz finomság vár arra, hogy az első csábítás után, mámorosan rászokva már ismerősen nyúljak értük.
Ma vajon melyiket válasszam?
Matatok, motoszkálok, beleszimatolok azokba, amelyiket már felbontottam. Semmit sem veszítettek aromájukból. Aztán úgy döntök, ma nincs kedvem klasszikus ízekhez, legyen akkor egy gyümölcsös. De eperhez nem fűlik a fogam, mert ma nem epres nap van, semmi égővörös ebben a szürkeségben.

Tudom már! Amikor felébredtem, ragyogó napsütés fogadott. Mézszínű, aranyos. Olyan… mint egy érett barack színe! Akkor legyen a Royal Peach
A vízforraló már duruzsol, előveszem egy kedves csíkos bögrémet. Olyat, amit két kézbe fogva, jól esik szorongatni, amiből finoman lengedezik az aroma és elcsábít, összefut a nyálam, de még ellent kell mondanom, mert olyan forró lenne a tea, hogy megégetne. Tea, víz. Csak tartom a tenyeremben és szagolgatom a nedűt. Azonnal megcsap az illata. Ismerem már ezt a ceyloni zöldet… mmm… szinte a gőzből érzem a kesernyés ízét. Vajon milyen lesz a barackkal? 

Barack. Ha becsukom a szemem, akkor egy nagy, érett, lédús, pirosas héjú őszibarack jelenik meg a szemem előtt. Harapok. Vagyis kortyolok Még egyszer. Még. Aprókat előbb, majd mikor a szám megszokta a meleget, akkor nagyobbat.
Nem azt érzem, amit akkor éreznék, ha egy egy barackba haraptam volna. A szájpadlásomon érzem a barack ízt, de az illat sokkal meghatározóbb most. Ízlik. Lágy az íze, picit elnyomja a zöld tea fanyarságát, de azért határozottan ott marad a nyelvemen ez is, mikor lenyelem.

Dolgom van közben, megtöröm a szeánszt. Mire visszaérek, a tea kihűl. Sebaj és mikor belekortyolok, hihetetlen, de sokkal jobban összehangolódott ízeket érzek. Sokkal jobban ízlik, frissítőbb. Nem az a forró melengetős már, hanem friss és buja az íze. Nocsak, egy új élmény Ez aztán tényleg Royal! Ez a Hyson Gourmet Green Tea Royal Peach ízű csoda volt. Volt, mert megittam. 

Színes hagymás bab

 

 Külön Apácska kérésére és csak neki készült ma reggel a kedvenc hagymás babja. Még azt is mondta egyik nap, hogy gondoljak csak bele, Piedone is mindig ezt ette, és milyen remek bőrben volt Bár belegondolva, sosem ette, mert mindig csak a kevergetésig jutott, akkor jött valaki és belekötött, jött a bunyó, repült a serpenyője.
Így reggel, mikor túl voltam a pár perces tébláboláson, gyorsan papucsba bújtam és kiröppentem a konyhába. Este már a babokat és a paradicsomszószt Apa odakészítette a pultra.

 

Színes hagymás bab 

 

Ez kell bele: 3 doboz konzervbab, fehér és vörös vegyesen, 500 ml natúr paradicsomszósz, de lehet hámozott paradicsom is, 1 lilahagyma, 1 vöröshagyma, 20 centi póréhagyma, 3 g. fokhagyma, 3 ek. olívaolaj. Fűszerek:  só, bors, gondolatnyi cukor (vagy édesítőszer), továbbiakban mindenből 1 mókáskanálnyi : kakukkfű, majoranna, bazsalikom, thai bazsalikom, petrezselyem. Apának 2 hangyányi csilipehely. 

Így készül: a vörös- és a lilahagymát félbe, majd vékony szeletekre vágom, kis olíván megfonnyasztom. Hozzáadom  a leszűrt, leöblített babokat, felöntöm a paradicsomszósszal és fűszerezem. Egy kis vízzel kiöblítem a paradicsomos dobozt és hozzáadom. Kis lángom 10 perc alatt besűrítem és már kész is.
Most nem lehet, de máskor egy szelet ropogós bagettel,pirított zsömlével tálalnám. A csili opcionális, de Apának tettem bele egy kicsit.
Keményítő napos étek.

színes hagymás bab Apa kedvére :)

Részemről szintén színes ételt kívántam, így megsikált, héjastul felcsíkozott krumplit, lilahagymát és zsnege bébicukkínit daraboltam és olívával meglocsolva egy tepsiben megsütöttem. De gy, hogy alul a krumpliszeletek szépen megpirultak, azon csücsültek a cukkínicsíkok, és közte a szép lilahagyma. Csak minimális mennyiségű sóval kínáltam meg, most mást nem kívántam. Az íze magával ragadó

Sajtos-májas húspástétom

 

 Attól, hogy nem klimpírozok ide minden nap, természetesen szoktunk enni.
A hétre eső egyik húsnapra kiolvasztottam egy kis kutyasovány darált husit, és Apa kedvéért két kis karika camembert sajtot is. A pláne, hogy az egyik zöldfűszeres volt, a másik pedig diós ízesítésű. Na és persze nagyon szeretjük a sült camembert-eket. 

 

Sajtos-májas húspástétom

 

Ez kell bele: 50 dkg nagyon sovány darált hús (pulyka a legjobb tán), 5 dkg májkrém, 5 dkg reszelt sajt, 2 kis karika camembert sajt, 1 tojás, 15 centi póréhagyma, egy kis petrezselyem, só, fokhagyma és bors. 

Így készül: a húst összedolgozzuk a tojással és a fűszerekkel. Hozzáadjuk a nagyon apróra vágott póréhagymát, a májkrémet – mi most konyakos ízesítésű libát adtunk hozzá, de konyak íze az nem volt – és jól elkeverjük. Egy pástétom formába simítjuk, amibe előzőleg sütőpapírt tettünk. A husi tetejére rábiggyesztjük a félbevágott sajtkorongokat és jól belenyomkodjuk, hogy a teteje ne lógjon a hús fölé. Amikor sül, akkor ugyanis fel fog púposodni. 
A sütőpapírt visszahajtjuk rá és 10 percig 220°C-on, majd utána 25 percig 180°C-on átsütjük. Ekkor kihajtjuk a tetejéről a sütőpapírt és megszórjuk az 5 dkg reszelt sajttal. Pár perc alatt rápirítjuk. A husit legkönnyebben a papír segítségével tudjuk kivenni a formából, de felvágás előtt hagyjuk hűlni 10 percet.
Köretnek színes salátalevelek, fetával töltött olívabogyó, koktélparadicsom passzol mellé.

sajtos-májas húspástétom

Gyors vacsi 10 perc alatt

Sajnos fotó nélkül, mert nem jutott rá idő 🙂

Petrezselymes nokedli színes salátával

Ez kell hozzá: (2 adaghoz) 40 dkg kifőtt nokedli, 1
ek. libazsír (na ez a csalás, mert nem olajjal csináltam), pici só,
pici granulált fokhagyma, és 4 ek. apróra vágott petrezselyem. Jelen
esetben az sk. a virágládában termesztett, fagyasztott petrus. 1 cs.
vegyes színes saláta (olyan, amiben nincs kukorica és répa),  1
lilahagyma, 8 koktélparadicsom.

Így készül: a lilahagymát olyan vékony szeletkékre
vágom, amilyenre csak tudom. Vagy gyalultam volna, ha hamarabb eszembe
jut, meg lett volna kedvem mosogatni, de nem volt 🙂   Picit lesózom,
kis olívát cseppentek rá, dobozba zárom és jól átrázogatom. 10 percig
hagyom állni. A koktélparadicsomokat 4-4 apró cikkre vágom. Tálba
szórom a színes salátakeveréket, hozzáadom a paradicsomot, enyhén
megsózom.
A libazsírt serpenyőben megmelegítem, beleszórom a petrezselymet és a
nokedlit. Jól átforgatom, picit sózom, granulált fokhagymával
meghintem. Forrón tányérra teszem. A salátába belekeverem a
lilahagymát, és már ehetünk is. 10 perces vacsi, ha van kész nokedlink.
De isteni finom volt és a libazsíros bűnözés megérte, mert fantasztikus
ízt adott neki.
Szénhidrát napra tökéletes vacsi volt, biztosan meg fogom ismételni.