Őszibarack

  Ma már erősen el kell gondolkodnia az embernek, hogy vajon az őszibarack miért is kapta az őszi nevet? Mivel leginkább nyáron érik már, sőt az importálás révén akár szezonon kívül is lehetne enni a semmilyen ízű barackot. De azért az igazi barack, az a jó kis magyar, ami a Kárpát medence sajátosságait magába szívta és rózsásra érett héja alatt harapásunktól csak úgy csorog a leve, az illata pedig megrészegíti az embert. 🙂 

Nekünk is van egy ilyen szőrös-barack fánk. Igazán pontosan vörös császár a fajtája, mivel a levelei tavasztól bordók, csak nyár végére zöldülnek be. Apu jól ki szokta egyelni a barackokat, így a kevesebb több elvén hatalmas, jó 20 dekás barik érnek rajta. Nagy részük nagyobb, mint egy teniszlabda és magvaváló.
Múlt héten kaptam is egy nagy kosárral, mikor jöttek hozzánk. Vittem bentre is, ettem is, tegnap pedig gyümölcslevest csináltam belőle. Első ilyen próbálkozásom, lévén eddig a meggy- és az eperlevesen kívül egyáltalán semmilyen más gyümölcslevest nem ettem meg. De jól sikerült szerencsére, Apának is bejött, így megmarad a recept tárban 🙂

Őszíbarack leves

Ez kell bele: 6+1 nagy őszibarack,  1 vaníliarúd, 1 cs. vaníliás cukor, 4 ek. cukor, 1 citrom leve, 2 dl tejszín, csipet fahéj, víz.

Így készült: a barackokat meghámozom, darabokra vágom, annyi vízzel öntöm fel, amennyi 1 cm-nyire ellepi. A citrom levég kifacsarom, rögtön hozzáadom, hogy ne barnuljon meg. Hozzáadom a cukrokat, csipetnyi fahéjat, a vaníliarudat és a kikapart magjait. Közepes lángon forrásig hevítem, majd összeturmixolom egy merülőmixerrel. Még 2 percig forralom. A tejszín felét belekeverem, a vaníliarudat kiveszem. Jól behűtöm és hidegen tálalom. Tálaláskor a tejszínt még ízlés szerint hozzákeverem és fahéjjal megszórom. Barackkal díszítem a kedvemért, mivel Apa úgy nem eszi meg. Kész 🙂 és fenséges! (képen: elöl tejszínnel, hátul tejszín nélkül)

őszibarack leves

7 Comments

  1. 71330

    Jaj annyira szuper receptjeid vannak! 🙂 Ne is mentettem párat 😉

    Reply
  2. 86215

    na az ilyenektől szoktam én agymenést kapni… hogy mi mindent lehetne még:)))

    Reply
  3. BodzaBlog

    Szia Mebarak: igazán köszönöm, jól esett olvasni, hogy tetszettek a kis dolgaim. 🙂 remélem rendszeresen visszanézel majd.
    konok: te meg csak ne kapj agymenést, hanem tessék megvalósítani az ötleteidet :))))

    Reply
  4. 86215

    rájöttem, hogy kitalálni a recepteket sokkal jobban szeretem, mint megcsinálni… mondjuk itt mindig bejön a kinek csináljam kérdés is…

    Reply
  5. BodzaBlog

    Hééé… hát legyél már ennyire hedonista, hogy magad kedvéért is megcsinálod :))

    Reply
  6. 86215

    hát, én még mindig fogyok, bár tegnap este megettem egy palacsinta menüt a nagyinál, de az is igaz, hogy ez kb 85%-a volt az aznapi étkezésemnek. a mennyiségekkel is gondok vannak, egy kevésért nem állok neki, a sok meg nem fogy el.

    Reply
  7. BodzaBlog

    A fogyásért rémesen irigyellek, bevallom. Bár tudom, hogy ez van akinek nem jó, én mégis úgy vágyom rá 🙂
    Tipp a sokra: hirdess palacsintabulit, vagy szilvabulit, süss nekik szilvás lepényt, csinálj szilvalevest, pohárkrémet, fagyit. Rendezz egy szüreti bált otthon, ahol kifeszített madzagra lógatod a szőlőt, és szőlős tortaalagutat készítesz, meg vörös szőlős vaddisznóragut. Akkor a mennyiséggel nem lehet gondod, max. az, hogy kevés lett nekik 🙂 és rögtön tudni fogod, hogy amit kitaláltál receptet, bevált-e vagy sem. Persze azért ehhez olyan társaság is kell :))) legalábbis hálás, enni szerető közönség, akik ki merik próbálni az újat.
    Én bevállalnám a helyedben 🙂

    Reply

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.