Az illatokról – második alkalom

Azt, hogy a vanillát mi miért vaníliának mondjuk, fogalmam sincs. Ha oknyomoznék kicsit, akkor tuti kiderülne, de most ehhez nincs kedvem.
Azt, hogy kinek jutott eszébe egy teát vanillával ízesíteni, szintén fogalmam sincs. Az viszont biztos, hogy amikor ma a kincses dobozomat kinyitottam és ott állt mellettem Apácska a ,,ma melyiket kóstoljam meg?'' kérdésemre azt mondta: Hát azt a vanillást, ami úgy kiszökött a helyéről 🙂

Szertartásos vízforralás következett. Bár ez már a modern korok vívmánya, hogy nem tűzön, hanem vízforralóban készült. Mert kényelmes és persze nem csak az egy pohárnyihoz készítettem. Bár Apa nem társ a naturalisztikus, ízesítésmentes zöld tea ivászataimban, neki is készítettem másfajta teát. A csel, hogy az egy citromos zöld tea lett, ma barna cukorral és lime-mal ízesítve. 🙂

Eközben a víz éppen jó lett, az egyszerű üvegpohárban ott várakozott a vanillás zöld teám. Leforráztam. A pohár most felfelé szélesedő volt, így a tea illata hamarabb megcsapott. Borzasztó finom és mégsem tolakodó az aromája.
Magam sem tudom, miért vártam, hogy valami édeskés lesz az illat? Biztosan, mert maga a vanilla mindig édességekben szerepel. De az illata, mégha orchidea-féle is, akkor sem émelygős. Azok a mindenféle mű-vanília-illatok teljesen elrontják az ember illatmemóriáját. Egyáltalán nem is hasonlít a ,,megszokottra''. Emellett szintén ott a zöld tea fanyarkás aromája is.

Amikor kóstolásra került a sor, újra elcsodálkoztam. Elsőre szinte nem is lehetett érezni a vanillát, csak a zöld teát. Szájpadlásomon és nyelvem közepén fura fűszeres-kesernyés íz uralkodott, míg egyébként volt valami vaníliás is benne. Ez a kesernyés íz sem kellemetlen, inkább olyan nagyon tiszta, üde és friss benyomást keltett. A vanillával együtt pedig kifejezetten harmonikus és lágy, simulékony összképet adott. Olyan romantikus volt ez a pohár tea, mint a mai, napsütéses naplemente. Lehunytam a szemem és képzeletemben nem léteztek szürke panelek, csak zöld hegyek, kék tengerek és sziruposan langyos-vörös naplementék 🙂

eredeti kép: http://www.showerballusa.com -on

7 Comments

  1. 86215

    A vanilla nem tudott lenyűgözni:) hiába az áfonyát jobb szeretem:)

    Reply
  2. egli

    elnézést kérek, hogy fogadatlan prokátorként megszólalok, de bodza a saját képeit signálja, s így mi már megszoktuk ezt a formát. Cseppet sem mondta, hogy ő készítette, csak illuszttrációként illesztette be. Csak javasolnám, hogy lépj a nyomdokaiba – már ha ilyen fontos a kiléted, ugyanis például a google keresőjében nem mindig vezethető vissza a tiszta forrás. – egli

    Reply
  3. BodzaBlog

    Szia nemisbeka! A korrektség kedvéért lecseréltem a képet. A hozzászólásodat pedig csak azért, mert így már nincs jelentősége, és azért, mert a linkedet nem tördeli a freeblog és elcsúszott az egész oldalam menüje tőle.
    egli: köszönöm, hogy így kiálltál értem, és mire ideértem megvédted a mundér becsületét 🙂 Más fotóknál tényleg nem ,címkézem’ fel a képeket, a sajátjaimat viszont igen. Ezer sorry, hogy nem bontottam fel az egy szál vaníliám csomagolását a témához 🙂

    Reply
  4. 27483

    Kedves egli: ebben az esetben tökéletesen visszavezethető a forrás. Üsd be, hogy “vanília” a képkeresőben és a második sorban az ominózus kép alatt tökéletesen látszik a blogom linkje. A teljes méretű képnél is. A filenévnél is. A saját képszignó pedig hamarosan sorra fog kerülni – valóban szükség van rá…

    Bodza: neked is fontos, hogy a saját képeidről látszódjon, hogy a saját képeid. Ezért szignálod őket, ugye. Nem mondtam, hogy a tiédnek állítottad be, csak azt kértem, hogy nevezd meg a forrást (mint ahogy az oldalamon a creative commons licensz kéri is) – fordított esetben te is joggal várnád el ezt bárkitől, ugye? És persze tudod te is, hogy nem az egy szál vanília csomagolásának felbontásáról szól a történet…

    Reply
  5. BodzaBlog

    Na most kérem, hogy vessünk véget a témának. Köszönöm! Hiba javítva, az utolsó szó pedig az enyém. 🙂

    Reply
  6. egli

    kérlek, tégy belátásod szerint:)
    – Mindennapi füstölgések

    Reply
  7. BodzaBlog

    köszi egli, de evvel nem hinném, hogy élni fogok. Részemről az ügy le van zárva. A linket kivettem innen, mert úgy látszik, hogy a freeblog nem tudja a kommentekhez betördelni és a linkek miatt csúszik az oldal.

    Reply

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.