Mint a kockás füzetemben

Apácska újított, hogy kis bodzám hasonlatos legyen az itthoni, papír alapon működő kockás, receptes füzetemhez. Ezért hát idebiggyesztett – és reményeim szerint néha cserélni fogom, vagy hozzáírok – egy gyors receptet.

Magamnak az esetek nagy százalékában nem írom le, hogy kell összeállítani egy-egy sütit, tésztát, ételt. Csak lefirkantom a hozzávalókat és tudom. Valahogy ez olyan istenadta tehetség. Ez az egyetlen zseniális dolog bennem :)) Nagymamám is így csinálta és sosem volt gondja, hogy nem tudta a sorrendet, stb. Remélem tetszeni fog másnak is.

A statot lesve látom, hogy egész klasszul alakul kis bodzám látogatottsága, de szinte alig kapok kommenteket. Talán majd hangsúlyozom kicsit, hogy lehet ám nálam is kommentezni, tényleg nem harapok 🙂

Gondolkodtam rajta, hogy benevezek a VKF-re. De aztán mindig oda lyukadok ki, hogy 1.: nem szeretek versenyezni; 2.: legjobban magunknak szeretek sütni / főzni; 3.: tulajdonképpen ez a blog azért született, hogy a receptjeimet a kor szellemének megfelelően tudjam ismerősökkel megosztani, ne mindig a papírforma, e-mail küldözgetés maradjon. Hanem akkor legyen egy hely, ahova felteszem a reciket és bárki bármikor megnézheti, ha egy szikra üt a fejébe, hogy mit is csináljon, vagy hogy is meséltem? Szóval nem VKF-ezek. 

Ja és a baconbe göngyölt csirkemájat sem a VKF utózöngéje miatt fogom megcsinálni, hanem azért, mert régen készítettem és mert szeretjük 🙂 

Eszembe jutott ma, amikor rápillantottam Nigella-ra délután, hogy nem csak neki van nagyitól örökölt szakácskönyve. Bár az ő nagymamája elegánsan rosszul volt a konyhában, és kimaradt a főzőcskéből, az enyém bizony nem. Balogh mama igencsak értett az ételekhez. Nem főzött kuriózumokat és nem használt olívaolajat. Nem kellett figyelnie, hogy teljes kiőrlésű kenyeret vásároljon és egy csomó olcsó, kiadós receptje volt talonban. Ő még az a fajta feleség és anya volt, aki a semmiből is tudott valami finomat csinálni és bár dühös volt, ha a 4 kölök úgy ette meg a lekvárt az üvegből, hogy az oldalán ottmaradt, mintha teli lenne, mégsem esett kétségbe, ha ilyen meglepetés érte 🙂 Bár anyu szerint egyszer sírva fakadt, amikor kitette a kamraablakba a madártejet hűlni és leverte a ,,macska''. Elverte a macskát, de igazából a sunnyogók voltak a tettesek. Sajnálta a sok tojást, mert drága volt. (Szegénykém, ha tudná, hogy ma milyen drága… )

Most, így Mindszentek előtt mindenkinek többször jutnak eszébe szerettei. Nem vagyok egy temetőbe járó alkat, mert úgy érzem, hogy akit szeretek, enélkül is velem van. Tudom, hogy lát és talán még mosolyog is egy picit. Ahogy ezt írom, valahogy beugrik mamának a szeme a szemüveg mögött.  Huncutul tudott mosolyogni 🙂 Látom magam előtt a kezét, ahogy tanítja nekem a tésztagyúrás mozzanatait. Látom, ahogy hatalmas fazék fölött állva kavargatja az ételt. Látom, ahogy a cukrot keveri havosra a tojássárgával. Látom, ahogy a kenyérvágó késsel szeli a kenyeret.
Elővettem ezt a két örökölt szakácskönyvet. Belelapoztam és felcsillant a szemem egyik-másik receptnél. Biztosan megcsinálom némelyiket. Vagy jópárat? 🙂 Remélem mama látja, hogy jó kezekbe kerültek a könyvei és azért egy kicsit büszke rám. Főleg, hogy az egyiket az ő anyukája, az én dédimamám írta sk.!
dédnagymama kézírása

Családi hagyomány nálunk, hogy anya kezd a lányának írni egy receptgyűjteményt. Nekem is írt anyukám, csudajó recepteket. Olyat is, amihez ma már nem veszem elő. Ennek csak két előnye van: a szentimentalizmusom könnyei nem sózzák el az ételt. Ellenben mindig mosolygok, mert magam előtt látom a kézírását, és ez mosolyra késztet 🙂

Igaz, hogy nem vagyok a hagyományos bejglisütő alkat – lévén én csak a diósat, Apa egyiket sem igazán, abból is max. 2-3 szeletet eszem egész szilveszterig – de sok receptjét őrzöm és készítem rendszeresen. Idén karácsonyra a fatörzs-tortát irányoztam elő édesnek. És ha addig be tudok szerezni sajtos roló sütő hengereket, akkor mama sajtkrémjeit szeretném tesztelni. 

Felhívás!

Ha valaki tudja, hol lehet beszerezni ilyen roló-sütő hengereket, kérem jelezze felém! Előre is nagyon köszönöm 🙂 Ha lesz, és készül is vele töltenivaló, akkor természetesen ide fog kerülni, a titkos sajtkrémreceptekkel együtt 🙂 

dédi receptkönyve

5 Comments

  1. sütis néne

    mintha csak a saját soraimat olvasnám… 🙂
    nekem is nemrég sikerült beszereznem roló hengert, én egy vasboltban vettem, ahol mindenféle cucc van, fűnyírótól elkezdve a csavarokig, nem tudom ez mennyit segít…a bolt neve Zalaiparker, azt hiszem legalábbis….

    Reply
  2. t3v

    http://www.csernigm.hu/
    Az aprósütemény formák között.
    A Tescoba biztos szállítanak.

    És egy kis helyesbítés: a VKF kifejezetten nem verseny, csak egy tematikus sütés-főzési játék. Nagymami csodaszép kézírása pl. simán belefér :))

    Reply
  3. BodzaBlog

    Sziasztok 🙂
    Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen szuper ötletekkel láttok el 🙂 Igazán köszönöm, így legalább el tudok indulni valamerre.

    t3v: köszi a tippet 🙂 Egyébként a dédmamám kézírása, de így is csodálnivaló. Hollandiában volt házvezetőnő, itthon hagyva a nagymamámat a pofozkodós nagynéninél. Végül a nagymamám nem tudom kitől tanult igazán főzni, de nagyon jól csinálta 🙂

    Reply
  4. t3v

    igaz, igaz, déd, én néztem el! A sajtkrém meg maga a roló tésztája biztosan szerepel E.Margit gportálos oldalán, vsz. több változatban is, ott több rolósütögető asszonka is fórumozik.

    Reply
  5. BodzaBlog

    Szia t3v! jó újra itt látni 🙂 Köszönöm a tippeket, utánanézek. Őszintén szólva, mindenre vevő vagyok, de a mamám receptjeit is fel akarom majd használni. Mellesleg még nem sikerült levadásznom formát, de ahogy mondják: rajta vagyok a témán :)))

    Reply

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.